1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Simonyi-Semadam Sándor

126 lett Nyugatmagyarország ügye, kizárólag a nyugatmagyarországi ügyekkel foglalkozott s gróf Teleki Pál előterjesztésére a kormányzó őt nevezte ki Ny.ugatmagyarország főkormánybiztosává. Az 1920 januári választásokon a körmendi kerület a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával képviselőjévé választotta. A pártból azonban kilépett és a disszidens csoporthoz csatlakozott. Tagja a külügyi bizottságnak. Simonyi-Semadam Sándor. (Mezőkövesd.) Cseszneken, Veszprém megyében született 1864 márc. 23-án. A középiskolát Budapesten látogatta, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, közben németországi egyetemeken is tanulmányokat folytatott. Jog és áliamtudor. Tanulmányai befejeztével Budapesten ügyvédi irodát nyitott és ma is ügyvédi gyakorlatot folytat. A Hazánkban, Alkotmányban és a Jogtudományi Közlönyben értékes publicisztikai munkásságot fejtett ki. Az országgyűlés képviselőházában 1901-ben jelent meg először mint a néppárt tagja, a németujvári kerület mandátumával. Ez a kerület küldte az országgyűlésbe az 1906-iki és 1910-iki választásokon is. A Károlyikormány idején teljesen visszavonult a politikai élettől. A kommün alatt túszként letartóztatták. A diktatúra letörése után résztvett ugyan a keresztényszociális gazdasági párt megalakításában, a párt; akcióitól azonban távol tartotta magát, mert látva a forradalmi hangulatot, ezt a pártalakulást a konszolidáció szempontjából nem tartotta szerencsésnek. Mikor aztán a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja megalakult, csak akkor kezdett újra politikával foglalkozni. Az általános választásokon Mezőkövesden választották meg az Egyesülési pártjának programmjával. Az egységes kormányzópártnak egyik megteremtője volt s abból tulajdonképpen ki sem lépett, mert feloszlása, illetőleg a keresztény nemzetipártiak kivonulása után is ott maradt. így lett azután, mikor a disszideáló Keresztény Egyesülés pártiak reorganizálták régi pártjukat az országos keresztény-keresztyén kisgazdapárttagja. A szétválás oka a királykérdés volt, amelyet ő vetett fel. Lelkes hive a szabad királyválasztás eszméjének. Huszár Károly lemondása után miniszterelnök volt 1920 március 16-tól 1920 július 19-ig, amikor is Teleki Pál gróf kormányelnöksége következett. A nemzetgyűlésnek kezdettől fogva miniszterelnökké történt kineveztetéséig alelnöke volt, Kormányelnöksége alatt folytak le a tiszántúli választások, amelyeknek befejezéséig vállalta csak a miniszterelnökséget. Alatta fogadta el a nemzetgyűlés a