1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Sándor Pál

121 dött Kiskunfélegyházán, ahol városi képviselő és a vármegye közéletében is tevékenykedik, mint megyebizottsági tag. Régóta résztvesz és vezető szerepet visz minden keresztény irányú mozgalomban. A háborút a 30. honvédgyalogezredben küzdötte végig. Volt Szerbiában, Galíciában és a román fronton, mindenütt az első vonalban. Kitüntették a III. osztályú katonai érdemkereszttel, megkapta a legfelsőbb elismerést a hadiékitménnyel és a Károly csapatkeresztet. A kommün alatt folytonos zaklatásnak és üldöztetésnek volt kitéve és végül polgári túsznak szemelték ki. Amikor erről és ezzel kapcsolatban Návayék sorsáról értesült, családjával együtt elmenekült szülővárosából, hova csak a kommün után térhetett vissza. A nemzetgyűlésbe szülőföldje, Kiskunfélegyháza küldötte a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Tagja az igazságügyi, közlekedési és mentelmi bizottságnak. Sándor Pál. (Budapest, III. választókerület.) 1860-ban született Hódmezővásárhelyen. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, kereskedelmi tanulmányait Drezdán és Budapesten végezte s a kereskedelmi akadémián érettségit tett. Majd a Schlesinger és Polákovics cég szolgálatába lépett, ahonnan gyakorlatra Antwerpenbe küldték. Visszatérve tanulmányútjáról, átvette a cég vezetését s 1912-ig a cég főnöke lett. Ekkor a Közúti Villamos r.-t. vezérigazgatójává választották meg, erről az állásáról azonban 1920-ban leköszönt. A 4 honvédhuszárezredben szkv. hadnagy. Tözsdetanácsos, a főváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséig tagja volt. Nagy érdemei vannak a kereskedővilág szervezése körül. 1914-ben ő alapította meg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, amelynek ma is elnöke és szellemi irányítója. Évtizedek óta tekintélyes szerepet játszik a közgazdasági életben. Régi időtől lelkes harcosa volt az ország gazdasági függetlenségének. Képviselőnek először az 1896-iki választások alkalmával lépett fel mostani kerületében, de akkor Mezei Mórral szemben kisebbségben maradt. 1901-ben és 1905-ben ugyanez a kerület szabadelvüpárti programmal 1906 és 1910ben mint pártonkivülit képviselővé választotta. A nemzetgyűlési választások alkalmával pártonkívüli programmal küldte régi kerülete a nemzetgyűlésbe. A parlamenti ellenzék egyik legharcosabb tagja. Az ellenzéki padsorokból tartott bátor, őszinte és nyilt beszédeit minden oldalon figyelemmel hallgatják. Több felszólalást tartott a nemzetgyűlésen főleg közgazdasági kérdésekről, különösen a kereskedelem szabadsága érdekében tar-