1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gróf Apponyi Albert

Ö kérdése, a társadalmi és politikai béke megóvása céljából melegen pártolta az indítványt. Támogatta Esterházy Móric kormányát és segítette a baloldali elemekkel való választójogi me

g

e

gyezés létesítésében. Amikor a Wekerle-kormány a munkapárttal való megegyezés érdekében az eredeti választójogi tervezetet megváltoztatta, mindvégig a legélesebb harcot vivta cikkeiben, beszédeiben és nagymihályi választóihoz intézett nyilt levelében (1918 június) az eredeti javaslat megcsonkítása ellen. E küzdelem folytán ki is lépett a negyvennyolcas alkotmánypártból, melynek egyik megalapítója volt. A bolgár összeomlás után a király őrá akarta bizni a háború likvidálását. Október elején Svájcba küldte az entente hangulatának megismerése céljából s miután onnan visszatért, már a tizenkettedik óra után, október 25-én közös külügyminiszterré nevezte Ui. Mielőtt azonban különbékére irányuló lépései gyümölcsözőkké , lehettek volna, október 31-én kitört a lázadás, mire- beadta lemondását. Visszavonult a sopronmegyei Dénesfára, ahonnan 1919 januárjában külföldre, Svájcba ment, hogy ott a lehetőséghez képest szolgálja és képviselje a magyar érdekeket. Svájcból csak a bolsevizmus bukása után tért vissza. 1920 januárjában az általános választások alkalmával a miskolci I. választókerület egyhangúan választotta meg nemzetgyűlési képviselővé. A nemzetgyűlésen eleinte hosszú ideig párton kivül állt, 1921 elején azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatlakozott, ameiy vezérévé választotta meg. Ebben a minőségében több nagyhatású beszédet mondott. Elnöke a külügyi bizottságnak, tagja a közjogi, közigazgatási és igazságügyi bizottságnak. Gróf Apponyi Albert. (Jászberény.) Bécsben született 1846 május 29-én, néhai Apponyi György gróf, volt udvari kancellárnak a fia. A jezsuiták kalks-, burgi intézetében nevelkedett 1863-ig, azután Pesten és Bécsben jogot hallgatott, majd 1868-ban külföldi útra indult. Hosszabb ideig tartózkodott Németországban és Franciaországban. Franciaországban a royalisták arisztokrata társaságába volt bejáratos, akik közül különösen Montalembert volt rá nagy hatással. A politikai életben 1872 óta vesz részt. Először a szentr endrei kerület választotta meg képviselőnek Deák-párti programmal. Fényes szónoki képességei már első felszólalása alkalmával szenzáció erejével hatottak. Az 1875-iki választásokon négy kerületben is kisebbségben maradt s csak 1877-ben