1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Moser Ernő

94 újságírói és szépirodalmi, kivált azonban publicisztikai munkássága nagy figyelmet keltett a magyar közvéleményben. 1914 tavaszán indította meg hetilapját az Uj Nemzedéket, amelynek bátor és céltudatos magyarsága, a külső és belső politikai kérdésekben elfoglalt álláspontja, a magyar öncéluságnak publicisztikai szolgálása a hetilapnak kivételes tekintélyt kölcsönzött. Lapjában küzdött a németszövetség szolgai tulhajtása ellen, másrészt a Jászi-féle radikalizmussal fordult szembe. A modern publicisztika színvonalán ő fogalmazta meg és foglalta rendszerbe elsőnek a zsidó kérdés társadalmi, politikai és gazdasági jelentőségét. Az Uj Nemzedék nimbusát és tüneményes népszerűségét azonban a Károlyi-forradalom alatt szerezte meg, amikor a magyarságnak szinte egyetlen hangos tiltakozása volt a pacifista forradalmárokkal szemben. A proletárdiktatúra végett vetett Milotay szerkesztői és publicisztikai tevékenységének, az üldözés elől kénytelen volt vidéken bujdosni. A bolsevizmus bukása után visszatért Budapestre s előbb mint felelős, később mint főszerkesztő élére állott a napilappá átalakított Uj Nemzedéknek, amely közben a központi Sajtóvállalat tulajdonába ment át. 1919 szeptember 30-ától 1920 november 20-ig volt szerkesztője az Uj Nemzedéknek, amelytől politikai ellentétek miatt a lap törzsmunkatársaival együtt megvált és megalapította a Magyarság cimü politikai napilapot, amelynek felelős szerkesztője. A tiszántúli választások alkalmával Debrecen város I. kerülete kereszténypárti programmal a kisgazdapárt jelöltjével szemben jelentékeny többséggel képviselővé választotta. Mindjárt első nemzetgyűlési beszédével nagy feltűnést keltett. Egyike a Ház legkiválóbb szónokainak. Megjelent egy szépirodalmi kötete: Neked kedves cimen (1913.) Sajtó alatt van két munkája: A régi politika hibái és publicisztikai műveinek egy válogatott gyűjteménye. Moser Ernő. (Kisvárda.) A zemplénmegyei Varannóban született 1886-ban. Középiskoláit Eperjesen és Budapesten végezte el. Majd katonai szolgálatra vonult be a 24. tábori vadászezredhez. Hazajövet, a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél nyert alkalmazást, mint a jogi ügyosztály vezetője. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra s mint szolgálaton kivüli főhadnagy előbb a tábori csendőrségnél nyert beosztást, utóbb Volhyniába került s ott a tábori csendőrség és rendőrség parancsnoka lett. Később VladimirVolenszkibe került, ahol 1916-ban a főparancsnokság kormánybiztossá nevezték ki. Ebben a minőségben maradt 1918 júliusáig,