1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Meskó Zoltán

92 got fejt ki. Elnökigazgatója az Esztergomvidéki Hitelbanknak, igazgatója az Esztergomi Fogyasztási Szövetkezetnek, igazgatója az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezetnek, a Hangya szövetkezetnek igazgatósági tagja stb. Vezetője az esztergomi népkonyhának, mely naponta 300 embernek ad ingyen ebédet és vacsorát. A háború alatt az 1. honvédgyalogezred tábori lelkésze volt s az ezreddel az orosz háború számos ütközetében vett részt. Már a Károlyi éra alatt is állandóan üldöztetésnek volt kitéve, a vörösök pedig a diktatúra alatt el is fogták. 42 napig volt a Markó-utcai fogház, 10 napig pedig a gyűjtőfogház lakója s a kommün bukásával szabadult ki. Esztergom városa választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek kereszténypárti programmal. Tagja a zárszámadási és naplóbiráló bizottságnak. Meskó Zoltán, (Kiskőrös.) 1883-ban született Baján, római katolikus, régi nemesi családból. Katonai főreáliskolát és katonai műszaki akadémiát végzett és tényleges katonai szolgálatba lépett. A katonai pályát azonban otthagyta és a mezőgazdasági érdekképviseletek szervezése körül fejtett ki tevékenységet, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezértitkár-osztályfőnöke lett. A képviselőházba 1917. év tavaszán került be időközi választáson egyuangulag függetlenségi Apponyi-párti programmal, mint a keceli kerület képviselője. A függetlenségi párt szakadása után Bizonnyal ment. A háborút mint szolgálaton kívüli kapitány harcolta végig. A képviselőházban többször felszólalt a falusi nép érdekének védelmében. Sürgette a szövetkezetek fejlesztését, a középbirtokok és a kisgazdaporták szaporítását és erősítését. Már a háborús parlamentben élénk tevékenységét fejtett ki annak érdekében, hogy az agrár kerületek képviselőiből országgyűlési gazdaszövetség alakuljon. Az 1918 októberi forradalom alatt egy ideig szülővárosának, Bajának főispánja volt. Amikor a város idegen megszállás alá került, a szerbek fogságba vetették, mert a magyar érdekekért sikra szállt. Onnan kiszabadulva, Szegedre meni és részt vett a nemzeti hadsereg szervezési munkálataiban. A Friedrich-kormányban előbb kisgazdaügyi, majd földmivelésügyi államtitkár lett. Az 1920-iki nemzetgyűlési választáson a kiskőrösi kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé választotta. Az országos kisgazda- és földmivespárt alelnöke. Diszelnöke a keceli Ébredő Magyarok Egyesületének. A rekonstruált Telekikabinetben államtitkári állásától saját kérelmére felmentették. Azóta főleg a párt szervezési és agitációs munkájában vesz tevékeny részt. A kisgazdapárt vidéki agitációs gyűléseinek kedvelt szónoka. Az 1920. év végén kezdeményezésére megalakult Országos Foldmives-