1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hencz Károly

(il Hencz Károly. (Szécsény.) Nagy-Eőrvistyei Hencz Károly dr. ragyolci, nógrádmegyei fölbirtokos, született Elek községben, Arad vármegyében 1877 október hó 31-én. Középiskolai tanulmányait az aradi, temesvári és szegedi főgimnáziumban, ahol az Ifjúsági Önképzőkör elnöke; jogi tanulmányait pedig a kolozsvári és budapesti egyetemeken végezte, ahol az Egyetemi Körnek 1901-ben ugyancsak elnöke is volt. A tudori oklevél megszerzése után nagyobb külföldi utazáso­kat tett. Ismételten és huzamosabb ideig tartózkodott Olaszország­ban, Franciaországban, Németországban és egy évig Wienben. Képviselővé először az 1905. évi januári általános választásokon néppárti programmal választották meg a lövői kerületben és azóta állandóan tagja a törvényhozásnak. 1910-ben a nemzeti munkapárt programmjával nyerte el a zsolnai mandátumot. Mindenkor élénk és tevékeny részt vett a magyar közéletben. Ismételten jegyzője volt a Háznak, előadója volt több bizott­ságnak és jelenleg is elnöke a nemzetgyűlés igazságügyi és II. bírálóbizottságnak. Ezenkívül mint ragyolci földbirtokos tevékeny részt vett a községi és vármegyei életben s mint a vármegyei közéletnek is egyik tekintélyes tagja, csaknem minden közérdekű mozgalomban, valamint a társadalmi és kulturális mozgalmakban is jelentékeny szerepet játszott s mint ilyen tagja több tudományos és társadalmi egyesület igazgató választ­mányának is. A kommün kitörésekor neki is menekülnie kellett. Szegedre menekült. Az ő indítványára alakult Szegeden az ellen­forradalmi kormány, ahol ezt megelőzőleg alakult Országos Hon­védelmi Bizottmánynak tagja volt s mint az igazságügyi és kultur­tárca resszortjába tartozó ügyek vezetésével megbízott, ő foglalta le a szegedi kormány részére a szegedi törvényszék épületét. Mint gyorsíró már diákkorában több dijat nyert * azóta csaknem minden gyorsirási közérdekű mozgalomban részt vesz, tagja vagy tisz­teleti tagja csaknem minden különféle rendszerű, országos jellegű gyorsírói egyesületnek. A munkácsi országos gyorsiróversenyek­ríek miniszteri biztosa, az 1913-ban Budapesten a király védnök­sége alatt tartott nemzetközi gyorsírói kongresszusnak elnöke volt. A Gyorsíró Tanács alapítása óta annak elnöke. Az általános választások alkalmával a szécsényi kerület képviselővé válasz­totta a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával. Az egységes párt megalakulásakor annak tagjai sorába lépett, majd a kereszténypártiak kivonulása után továbbra is tagja maradt a kisgazdapártnak. A királyválasztók egyik legharciasabb vezére. A házszabályok kitűnő ismerője, házszabálykérdésekben gyakran szólal fel. A közjogi, külügyi összeférhetetlenségi állandó és vízügyi bizottság tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom