1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hadházy Zsigmond - Haller István

57 Hadházy Zsigmond. (Hajdúnánás.) Hajduhadházán született 1876 ban. Középbirtokos, ügyvéd és bankigazgató. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Kés­márkon, a jogot Debrecenben végezte. Ügyvédi vizsgát 1901-ben Budapesten tett s irodáját Hajduhadházán nyitotta meg. Régi harcosa a függetlenségi eszméknek. Vármegyéje és községe függetlenségi pártjának elnöke volt. Megalapította a Hajduhad­házi Gazdasági Bankot, melynek ma is igazgatója. Mint a vár­megyei törvényhatósági bizottságnak és a képvisetőtestületnek tagja, valamint több társadalmi intézmény vezetője, a köz- és társadalmi életben élénk tevékenységet fejt ki. Tevékeny részt vett a kisgazdapárt szervezési mozgalmaiban. A hajdúnánási kerület négyezer szótöbbséggel választotta meg kisgazdapárti programmal a tiszántúli választások alkalmával képviselőnek. A közigazgatási és mentelmi bizottság tagja. A várme­gyék függetlenségi pártnak elnöke volt. A tiszántúli válasz­tások alkalmával a hajdúnánási kerület Berencsi János ottani polgármesterrel szemben kisgazdapárti programmal kép­viselőA9 választotta. Haller István. *• (Cegléd.) Született 1880 november 18-án a szatmármegyei Mező­petrin, ahol édesatyja kisbirtokos volt. Középiskoláit Nagyvá­radon és Szatmárnémetiben végezte. Kezdetben'teológus volt, később a filozófiát, majd a jogot hallgatta a budapesti tudomány­egyetemen. Egészen fiatal korban szerkesztője lett a „Néppárt" cimü lapnak, később megalapította az „Igaz Szó" cimü keresz­tényszocialista lapot, 1905-től 1908-ig pedig az „Uj Lap"-ot szerkesztette. Mint a Katolikus Népszövetség főtitkára egyik leglelkesebb agitátora volt a keresztényszocialista eszméknek. Sok száz röpiratot irt és a külföldi keresztényszocialista moz­galmakat ismételten tanulmányozta a helyszínén. Egyike a legkiválóbb népszónokoknak. 1907-ben az országos néppártnak lett a titkára, az 1910-iki választásokon pedig a sopronmegyei Lövő mandátumával került a Házba, ahol csakhamar feltűnt képességeivel. Ismételten szólalt fel, mint pártjának hivatalos szónoka és' élénk részt vett a néppárt minden akciójában. Az októberi forradalom után hozzáfogott a néppártnak keresztény­szocialista párttá való átszervezéséhez és nagy sikerrel szer­vezte meg a dunántúli kerületeket a Károlyi-féle választásokra. A proletárdiktatúra alatt hat hétig sínylődött a vörösök fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom