1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Czakó János - Czeglédy Endre - Dr. Czettler Jenő

31 ember kezdett szociálpolitikával foglalkozni. A földmivelésügyi minisztériumba került, ahonnan tanulmányútra küldték ki 1908-ban Németországba. Visszatérve a Magyar Gazdaszövetséghez rendelték ki az Amerikából való visszavándorlás ügyének intézésére. Ekkor kezdte meg a Magyar Gazdaszövetség megbízásából készült nagy müvének, a Mezőgazdasági Szociálpolitikának megírását. A könyv, amelyet 1916-ban a Tudományos Akadémia is megkoszorúzott, a háború előtt jelent meg. Nagy munkáját megelőző müveiből a következőket emiitjük fel: A hadirokkantak telepítése Magyarországon, A német agrárkrízis és a gabonavám, A kereskedelmi politika világtörténelmi jelentősége a XX. században, A magyar ifjúság szociális feladatai, A magyar állam mezőgazdasági szociálpolitikája, A szabadtanitás szervezete Magyarországon, Jász gazdák, Szász gazdák, Landwirtschaftliches Gesinde in Ungarn, A falu kulturképessége és a falusi kultúra védelme, Tanyai település és tanyai központok, Népfőiskolák, A mezőgazdasági munka hatása a fiatalkorúak kriminalitásának csökkentésére, Magyar mezőgazdasági szociálpolitika, Közélelmezésünk a háború után, A földmivelő Magyarország és a világháború. A budapesti tudományegyetem 1919 elején a szociálpolitikából magántanárrá habilitálta. Evek óta előadta a köz-,és nemzetgazdaságtant az állatorvosi főiskolán. A Magyar Gazdaszövetség falusi szabadtanitási tanfolyamait szintén ő szervezte meg. Az Országos Széchenyi-Szövetség kebelében előadókat képeztek ki az ő részvételével és 1909-től kezdve 1918-ig minden télen 3—400 faluban tartottak az Ő irányítása mellett előadásokat. A katonák továbbképző tanfolyamán, valamint a közigazgatási tisztviselők tanfolyamán és a tanítóképző intézetekben éveken át szerepelt mint előadó. Tevékeny része volt a rokkanttelepités előkészítésében, amelynek perfektuálását a forradalom megakasztotta. 1918 őszén választották meg Bernát István Jemondása után a Magyar Gazdaszövetség igazgatójává és ebben a minőségében nevezték ki a hivatalba nem lépett Hadik-kormány földmivelésügyi államtitkárává. A forradalom után az Országos Földmivespárt megalakításában vett tevékeny részt. Mint a nemzeti és keresztény eszméknek intranzigens harcosa, a proletárdiktatúra ideje alatt, amikor tudvalevőleg a Magyar Gazdaszövetséget feloszlatták, Budapestről kénytelen volt elmenekülni. A Magyar Gazdaszövetségnek igazgatója és egész tevékenységét a szövetség ujjáalapitásának szentelte. A közgazdasági egyetem megalakításakor a szociálpolitikai tanszékre nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. A nemzetgyűlési választásokon a jákóhalmai kerület a kisgazda- és földmivespárt programmjával egyhangúlag választotta meg képviselőjévé. Később a pártból kilépett és a disszidensekhez csatlakozott. Több izben tartott figyelemreméltó felszólalásokat a Házban. A kormányváltozások