1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Budaváry László

2d lalt fel. Emlékezetes az 1914-ben a sajtójogi törvény tárgyalása alkalmával történt felszólalása, amidón egymaga beszélt ki egy egész ülést. A háború kitörésekor, mint népfelkelőhadnagy önként jelentkezett katonának. Századosi rangot ért el és több harctéri kitüntetést szerzett. A nemzetgyűlési választások alkalmával a budapesti XI. választókerület választotta meg képviselőjének a pártonkívüli Hegedűs Lóránttal és a kereszténypárti programmal fellépet Ambrus Gyulával szemben. A nemzetgyűlésen több nagyobb beszédet tartott, igy a numerus clausus, a botbüntetés, az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatok ellen. Közérdekű, igy a lakásrendelet és a mozirendelet tárgyában elmondott interpellációi a nemzetgyűlésen és a közvéleményben is visszhangot keltettek. A nemzetgyűlés jegyzője volt, utóbb azonban erről a tisztről egyéb elfoglaltsága miatt lemondott. Tagja a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának. Fővárosi bizottsági tag. Budaváry László. (Rákospalota.) 1889-ben született az ugocsamegyei Magyarkomjáthon. Római katolikus tanitó. Atyja is tanitó volt. Az elemi iskolát Debrecenben, középiskoláit Kecskeméten, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. Tanított Csáktornyán, Sárospatakon, Magyarkomjáthon és Ungváron. A magyarosítás terén szerzett érdemei elismeréséül a kormány berendelte szolgálattételre a fővárosi tanfelügyelőséghez, de állásából a kommunizmus idején elmozdították. A háborút mint póttartalékos szakaszvezető küzdötte végig s a kommün előtt és után 15.000 embert szervezett meg. Ez a tömeg volt az újjászervezett keresztényszocializmus magja. A kommunizmus bukása napján tüntető fölvonulást rendezett az Andrássy-uton s az államvasutak igazgatósági palotája előtt beszédet mondott, amiért elfogták, de még aznap kiszabadult. „A tanítás és nevelés művészete" címmel nagyobb pedagógiai munkát irt, „Az oszlányi tündér" cimmel pedig történeti regényt irt, sok verse, pedagógiai és politikai cikke jelent meg a keresztény lapokban; szerkesztője a „Néptanítók Lapjá"-nak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával választották meg Rákospalotán. A nemzetgyűlésen főként a zsidókérdéssel foglalkozik. Nagy feltűnést keltett az az indítványa, amelyet a zsidókérdés megoldása érdekében tiz pontba foglalva terjesztett elő. A közoktatásügyi, könyvtári és számvizsgáló bizottság tagja.