1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Birtha József - Bleyer Jakab

25 sén az autonómiával kapcsolatos kérdések miatt megakadt s a további tárgyalásokra nem is került a sor. Ellenjelöltje Becsey Antal volt, akivel szemben túlnyomó többséggel választották képviselőnek a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmja alapján. Fővárosi bizottsági tag. A nemzetgyűlés munkásügyi bizottságának tagja. Birtha József. (Nyírbátor.) A szabolcsmegyei Őrben született 1877-ben. Ref. lelkész. Középiskoláit a nyíregyházai ev. ref. főgimnáziumban, a teológiát Debrecenben végezte. Majd több külföldi egyetemen, Utrechtben, Berlinben, Heidelbergben folytatta tovább tanulmányait. Hazajövet a kolozsvári ref. főgimnáziumban választották meg tanárnak, ahol két évig működött. Innen Lévára került s a ref. lelkészi állásra választották meg. 17 évig dolgozott e minőségében, nagy odaadással és szép eredménnyel. A cseh megszállás kezdetén szervezte a felvidéki ellenállást, amiért a csehek internálták. Később kiszabadult s a fővárosba menekülvén, itt a politikai életben fejtett ki élénk tevékenységet. A keresztény irányzat hive lett s ennek propagálását végezte nagy sikerrel. Irodalmi munkásságot is" fejtett ki. Tizenkét évig szerkesztette a Lévai Őrálló cimü lapot. Több önálló munkája jelent meg. A választások alkalmával a nyírbátori kerület, ahol nagy népszerűségnek örvend, nagy többséggel választotta meg képviselőjének kereszténypárti programmal. Tagja a közlekedésügyi és összeférhetetlenségi állandó bizottságnak. Bíeyer Jakab. (Szentgotthárd.) Született 1874-ben Dunacsében, Bács megyében. Budapesti egyetemi tanulmányai végeztével Münchenben és Lipcsében hallgatott germanisztikai előadásokat, azután középiskolai tanár volt Sopronban és Budapesten. 1905-ben a német nyelv és régibb német irodalomtörténet magántanára Budapesten, 1908-ban ny. r. tanár a kolozsvári egyetemen. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1911-ben a német irodalomtörténet ny. r. tanára lett a budapesti egyetemen. Művei: Magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig (1897); Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából (1902); A magyar hunmonda germán elemei (1905); Ugyanez németül: Gottsched hazánkban (1909);