1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A kormánynak azok a tagjai, akik nem nemzetgyülési képviselők - Dr. Hegedüs Lóránt

170 mányozván, a magyar kivándorlásról 4 munkát irt, melyek a következők: „A magyar kivándorlás Amerikába", „A székely kivándorlás Romániába", „A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság" és végül „A kivándorlási kongresszusok eredménye". A pénzügyi irodalomban megjelent önálló nagyobb dolgozatai a következők: „Az adó alapelve" (1891). „A magyar egyenesadók fejlődése az Árpádoktól" (1899). „A tőzsde megadóztatása" (1895). „A községi adók áthárítása" (1904)-1904ben történt magántanári habilitációja óta önállóan megjelent művei: „Adórendszerünk betegségei" (egyenesadók 77. oldal, 1906), ,,Pénzügyeink és az adóreform reformja" (1904), ezenkívül számos dolgozat a „Közgazdasági Szemlé"-ben, az „Adóés illetékügyi szemlé"-ben, melynek szintén szerkesztője és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kiadványaiban. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében működése elsősorban a pénzügvi kérdések megvitatásáró vonatkozott. E tekintetben fontosak"a szövetségnek 1908 — 1909, 1910-1911 és 1912. évi jelentései, Nagyobb hadügyi kérdéseket dolgozott ki a delegáció hadügyi előadói minőségében, amennyiben indítványára a közösügyi költségvetés uj alapra fektettetett. Különösen emlékezetes 1912. évi hadügyi költségvetéséről szóló jelentése. Számos, az állami zárszámadásra vonatkozó kérdés az ő indítványa alapján került megoldásra. Pénzügyi bizottsági jelentései 1910 óta az összes költségvetésekre, az indemnitásra, a közösügjd és horvát elszámolásokra, valamint az összes adókérdésekre vonatkoznak. Minden egyes általános költségvetési jelentésében a pénzügyi hitel és a adókérdések egész sorozata tárgyaltatott le. A jelentések száma hat év alatt az ötvenet meghaladja. 1916-ban jelent meg politikai tanulmánya „A magyarság jövője a háború után" cimmel, melynek első kiadása néhány nap alatt elfogyott és rövid idő alatt több kiadást ért meg; néhány hónappal később németül is megjelent „Ungarn nach dem Krieg" cim alatt. A budapesti tudományegyetem jogi kara 1916-ban egyhangú elhatározással egyetemi rendkívüli tanári cimmel ruházta fel. Az 1917/18-iki politikai események alatt a Nemzeti Munkapártban erős propagandát fejtett ki a választójognak az ipari munkásokra leendő kiterjesztése érdekében. Ily irányban a parlamentben több beszédet is mondott,^ egyúttal az ellenzékkel szemben gróf Tisza István politikáját és személyét védelmezte. A forradalom kitörésekor a Gyáriparosok Szövetségével együtt megtagadta a Nemzeti Tanácsnak az eskü letételét. A kommunizmus alatt két izben elfogták és hetekig a gyűjtőfogházban tartották. Állandóan rendőri felügyelet alatt állott, mig a kommunizmus meg nem szűnt. A kommunizmus megszűntével a főváros pénzintézeteket egyesítő