1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Vértes Vilmos István - Dr. Virter László

lül Vértes Vilmos István. (Mezőtúr.) A nagykunsági Tiszaszajolban született 1884-ben régi református magyar családból. Középiskolái elvégzése után a mérnöki pályára lépett. Mint ösztöndíjas műegyetemi hallgató, pályatársai közül tudásával és szorgalmával csakhamar kivált. Az egyetemi diákmozgalmaknak egyik leglelkesebb vezetője volt. A gépészmérnöki oklevél elnyerése után egy ideig Kossuth Ferenc titkára volt. Később Pest vármegye iparfelügyelője lett s e pozíciójában a hazai iparosságnak és munkásságnak mindig kitartó védelmezője volt. 1908-ban a kereskedelmi minisztériumba rendelték be, majd a miniszter államköltségén tanulmányútra Svájcba küldte ki. Mikor a háború kitört, önként jelentkezett a harctérre, ahol két évet töltött. Soronkivül lett hadnagy és főhadnagy. 1917-ben hazakerülvén, a kereskedelmi minisztérium képviseletében Bécsbe a hadügyminisztériumba rendelték, ahol különösen a háborús ipari és mezőgazdasági megrendeléseknek az ország számára való biztosításával tett fontos szolgálatokat. Erdemeiért műszaki tanácsossá lépett elő. A forradalom kitörése után a kereskedelmi minisztériumba rendelték vissza. A kommunisták hivatalából eltávolították, a proletárdiktatúra után azonban újra elfoglalta a minisztériumban, mint az automobilforgalmi osztály vezetője, állását. A mezőtúri kerület nagy lelkesedéssel választotta meg kisgazdapárti programmal Tóth Jánossal szemben képviselőjévé. Mandátumát utóbb petícióval támadták meg, de a nemzetgyűlés bírálóbizottsága a panaszt elutasította. A közlekedésügyi, vízügyi bizottság tagja, a számvizsgálóbizottság jegyzője. Dr. Virter László. (Budapest, III. választókerület.) 1883-ban születettBudán. Atyja nyugalmazott számtanácsos. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, itt nyerte el az ügyvédi oklevelet is. Mint ügyvéd a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság titkára, majd ügyésze, lett. A világháború kitörésekor a mozgósítás első napján katonai szolgálatra vonult be és mint tartalékos hadnagy a szegedi 5. honvédgyalogezreddel vonult az északi harctérre, ahol többek között a lembergi csatákban vett részt. 1917-ben mint rokkantat és harctéri szolgálatra alkalmatlant hadbírónak nevezték ki és mint honvédfőhadnagy-hadbiró szerelt le a Károlyiforradalom kitörése után. A háborúban szerzett tapasztalatai győzték meg arról, hogy Magyarországot csak a keresztény ll