1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó István

132 Szabó István (sokorópátkai). (Győrszentmárton.) Született 1878-ban So-korópátkán. Ott járta végig az elemi népiskolát s onnan vonult be katonai szolgálatra a 19. közös gyalogezredhez. Hazatérve, megválasztották képviselőtestületi tagnak, majd beválasztották az elöljáróságba s még nem volt 30 esztendős, amikor birója lett a szülőfalujának. Utóbb tagja lett Győr vármegye törvényhatósági bizottságának is. A politikai életben itt kezdett szerepelni, mint a függetlenségi párt hive s élénk részt vett a törvényhatóságnak Tisza István ellen folytatott küzdelméében. Szülőfaluja felvirágoztatása körül nagy érdemei vannak. O kezdeményezte a község szép uj templomának épitését, a szegény zsellérek javára parcellákat hasittatott ki a község birtokából s megalapította a község fogyasztási és hitelszövetkezetét. A mozgósításkor a veszprémi 31. számú népfelkelő gyalogezredhez vonult be s teljes három éven át szolgálta hazáját a harctéren s a hadtápterületen. A Károlyi-forradalom kitörésekor hozzáfogott járása gazdaközönségének kisgazdapárti alapon való megszervezéséhez oly sikerrel, hogy hamarosan Győr vármegye földmives népének vezére lett. A földmivespárt képviseletében vett rész Károlyiék hires Vigadóbeli gyűlésén 1919 március 7-én. Látva, hogy a forradalom egyre inkább balfelé viszi az országot, visszavonult szűkebb hazájába, ott is folytatva a küzdelmet a szocialisták aknamunkája ellen. Ott érte a kommunizmus, mely kezdettől fogva rossz szemmel nézte agitációját a gazdaközönség körében. Március 31-én letartóztatták a vörösök. Ezúttal sikerült megszabadulnia, de röviddel utóbb túszként vitték Győrbe s július 30-án ellenforradalmi tevékenysége miatt a forradalmi törvényszék halálra Ítélte. A kommün bukásának köszönheti csak, hogy az Ítéletet végre nem hajtották. A nemzeti megújhodásban aztán fontos szerep jutott neki. Jelenlegi képviselőtársa, Rupert Rezső kérésére újra feljött Pestre s itt, mint a keresztény földmivespárt egyik vezére, tagja lett, mint kisgazdaügyi miniszter a harmadik Friedrich-kormánynak augusztus 27-én. Miniszteri állását Huszár Károly, Simonyi-Semadam Sándor és Teleki Pál gróf miniszterelnöksége alatt is megtartotta. A második Teleki - kormányból, mivel a kisgazdaminisztérium megszűnt, kimaradt. A két kisgazdapárt fúziójában nagy része volt s neki köszönhető legnagyobb részben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának s a Kisgazdapártnak szorosabb együttműködése. Az 1920-ban megalakult Földmivesszövetség egyik alelnöke. Az áltanos választásokon két kerületben is megválasztották, a győrszentmártoni és a] kunszentmártoniban. A győrszentmártoni mandátumot tartotta meg.