1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó Balázs
129 megszervezte a Dunántúlt; a mai minta szerint, 1919 augusztus 9-ikén József kir. herceg a Dunántúl parancsnokává nevezte ki, majd a fővezérséggel együtt Siófokon működött. 1919 okt. 17-én felállította mint székesfehérvári körletparancsnok „a székesfehérvári hadosztályt", amellyel Budapestre került. Ezrede mélységesen ragaszkodott hozzá s 6 is katonáit rajongásig szerette. A harctéren, ahol 50 hónapot töltött, állandóan kisérte a szerencse. Közismert volt helyes Ítélőképessége és előrelátása. Harctéri kitüntetései: Lipótrend, II. és III. o. vaskoronarend, III. o. katonai érdemkereszt, signum laudis, I. és II. o. német vaskereszt. Ezenkívül soronkivül léptették elő ezredessé, folyamodott a Mária Terézia rendért is. Az első Teleki-kormányban a kormányzó honvédelmi miniszterré nevezte ki és tábornokká léptette elő. Minisztersége alatt a vörös offenzíva idején felállította a nemzeti hadsereg hét hadosztályát. Ugyancsak őalatta történt a Britannia - szálló elfoglalása. Tárcáját a második Teleki - kormány megalakulásáig tartotta meg. A tolnamegyei szini kerület időközi választáson kisgazdapárti programmal képviselővé választotta. A szabadkirályválasztók egyik vezére. A nemzetgyűlésen katonai kérdéseknél szólalt fel. Tagja a kivándorlási, véderő- és közjogi bizottságnak. Szabó Balázs. (Kunszentmiklós.) Született Gödöllőn 1881-ben. Református lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Nagykőrösén végezte, majd a budapesti teológiai főiskolát hallgatta. 1906-ban református lelkészi oklevelet nyert. 1908-ban a baranyamegyei Tésenfa községben rendes lelkésszé választották. Innen azonban két év múlva Alsónémedire, Pest megyébe jött szintén lelkésznek. Egyházi és szociális téren állandóan igen tevékeny munkásságot fejtett ki. A pesti református egyházmegye éppen eme munkásságának elismeréseként választotta meg ebben az évben egyházmegyei tanácsbirájául. Politikával azelőtt nem foglalkozott. A kommün bukása után azonban a kunszentmiklósi választókerület legnépesebb községének, Szabadszállás városának küldöttsége kereste fel és arra kérte, hogy a nemzetgyűlési választások alkalmával vállalja el a képviselőjelöltséget. 12 évvel ezelőtt ugyanis ott teljesített mint adminisztrátor szolgálatot s az ottani közérdekű munkásságát óhajtották a szabadszállásiak honorálni azzal, hogy az egész kerületben agitációt indítottak megválasztatása érdekében. A képviselőválasztáson két ellenfelével szemben 7200 szótöbbséggel győ9