1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Renczes János - Róbert Emil - Rubinek Gyula

115 iskolai tanulmányait Érsekújváron és Nyitrán folytatta, majd a magyaróvári gazdasági akadémiát kitűnő eredménnyel végezte. Az oklevél elnyerése után, mint önkéntes az esztergomi 26-ik gyalogezredbe lépett és egy év után hadnagyi ranggal helyezték tartalékba. 1886-ban Rudics báró bácsmegyei Kunbaján fekvő birtokára hivta meg intézőnek. Az óvári gazdasági akadémián szerzett elméleti gazdasági ismereteinek a gyakorlati téren való értékesítésére bőséges alkalma nyílott itt. Ezidőben a gazdasági gyakorlati gazdálkodás teréről írott tartalmas, magvas cikkei egyre gyakrabban jelentek meg a szaklapokban, aminek következése az volt, hogy Baross Károly, a legrégibb szőlészeti és borászati lapnak a szerkesztője, a „Borászati Lapok" társszerkesztőjéül hivta meg Rubineket, amit 1891. év elején el is fogadott. Ezzel az évvel kezdődik Rubinek Gyulának az OMGE kötelékébe való belépése is. Az egyesület ugyanis 1891 október hó 1-én indította meg a „Köztelek" lapot, melynek élére Baross Károly felelős szerkesztő mellé társszerkesztőül Rubinek Gyulát választották meg. Fordulópontot jelen Rubinek Gyula gazdatársadalmi működésében az 1894. év, amidőn az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető-titkári állásával cseréli föl a szerkesztői tollat. Ebben a pozíciójában hatalmas része volt az ország legelső gazdatársadalmi testületének naggyáfejlesztésében. Az OMGE a millenáris évben rendezett IV. országos gazdakongresszus határozatai nyomán hosszabb külföldi tanulmányútra küldte Rubineket, aki a külföldi gazdatársadalmi és főként szövetkezeti szervezeteket tanulmányozta s tanulmányai eredményéről hosszabb cikksorozatot irt. Az 1894. évben kiütött békéscsabai munkásforrongás idején az OMGE megbízásából a helyszínén tanulmányozta a munkásmozgalmakat s a bajok leküzdésére irányuló javaslatait az egyesület a kormányzat elé terjesztette. E tanulmányai alapján irta meg „A cseléd- és munkáskérdés" (1904) és a „Parasztszocializmus" (1905) cimü müveit. Az 1896. évben lejárt Ausztriával való kiegyezésünk ügyében az OMGE-ben lefolyt nagyjelentőségű tanácskozásokban Rubinek Gyula töltötte be az előadói tisztet s az ez alkalomból irotí „Kiegyezésünk Ausztriával" cimü müvével nemcsak a magyar, de az osztrák és német gazdaközvélemény figyelmét is fölkeltette. A Romániával és Oroszországgal 1893-ban lejárt kereskedelmi szerződések megújítása ügyében folyt tanácskozások alkalmával szintén előadója volt a kérdésnek és a vámügyi kérdésekben nagy szakavatottságát még ma is forrásmunka gyanánt szereplő munkájában értékesítette. 1896-ban Rubineket az OMGE választmányának bizalma a nyugati államok gazdasági és szövetkezeti szervezeteinek tanulmányozására szólítja. E tanulmányai alapján alakítják meg a vármegyei gazdasági egyesületek hazánk ezeréves fennállásának emiékére a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét, melynek élére Rubineket választották meg szövetségi