1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Reischl Richárd
113 ják a kommün véres eseményeiben részes politikusokkal való együttműködést. Ekkor már teljesen belesodródik a politikába. A tisztviselői mozgalmaktól visszavonul és vezető részt vesz a Keresztény Nemzeti Párt megalakításában. Itt kezdettől fogva azt az álláspontot hirdeti, hogy az összes keresztény és nemzeti alapon álló pártokat és politikusokat egy egységes politikai pártba kell tömöríteni. A koncentrációs kormány megalakulásánál igazságügyi államtitkárnak nevezték ki Bárczy István igazságügyminiszter mellé. A nemzetgyűlés össztülése után azonban, mert az uj igazságügyminiszterrel Ferdinándy Gyulával elvi kérdésben nézeteltérése támadt, állásáról lemondott. Az egységes kormányzópárt megalakulásakor annak tagjai sorába lépett, mikor azonban az egységes párt kettészakadt, ő a kisgazdapárthoz csatlakozott. 1920 végén a kisgazdapártból Teleki Pál gróf akkori miniszterelnöknek a királykérdésben egy interpellációra adott válasza miatt kilépett. Röviddel ezután a többi kilépettekkel megalakította a Függetlenségi Kisgazda Föídmives és Polgári pártot s annak vezére lett. Később pártjával csatlakozott a Polgárok és Munkások Szövetségéhez. Rassay a nemzetgyűlési ellenzék egyik legkiválóbb és legharcosabb vezető tagja. Kitűnő jogász, elsőrangú debatter. Sürün szólal fel a nemzetgyűlésen s különösen a szabadságjogok és jogrend védelmében elmondott beszédei általános feltűnést keltettek. Tomcsányi igazságügyminiszternek legerősebb politikai ellenfele. A párbajtiialomra vonatkozó határozati javaslatával, amelyet a nemzetgyűlés az igazságügyminiszter ellenzése dacára elfogadott, előidézője volt annak, hogy Tomcsányi igazságügyminiszter nagyatádi Szabó Istvánnal együtt lemondott, bár a lemondást a minisztertanács nem fogadta el. A szabad királyválasztók egyik vezére. Tagja a nemzetgyűlés igazságügyi, közjogi, számvizsgáló és vízügyi bizottságának, nemkülönben a főváros törvényhatósági bizottságának. Reischl Richárd. (Keszthely.) 1876-ban született Keszthelyen. Ugyanitt végezte a középiskolát, mig a kereskedelmi akadémiát Grácban, a gazdasági akadémiát pedig szülővárosában. Tizenhat éve tagja Zala vármegye törvényhatósági bizottságának és élénk részt vesz a vármegye keresztényszocialista mozgalmaiban. A háborút, mint népfölkelőszázados küzdötte végig a 20. honvédgyalogezreddel. A keszthelyi kerület a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával választotta meg képviselőnek. A disszidensekkei együtt utóbb kilépett a pártból s az egységes kormányzópárt megalakulásakor annak tagja lett. Később ennek felbomlása után újból a disszidensekkei ment. A vízügyi és naplóbirálóbizottság tagja. 8
