1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Pákozdi András

103 Igazgatósági tagja Baranyavármegyei Gazdasági Egyesületnek, elnökigazgatója a Szentdienesi Hitelszövetkezetnek s elnöke volt szülőfaluja katolikus olvasóegyesületének. A háború előtt egyik alelnöke volt a szentlőrincjárási függetlenségi és 48-as pártnak. A világháborúban 38 hónapot töltött az első harc vonalban, mint a 19. honvédgyalogezred őrmestere. Az ellen­ség előtt tanúsított vitéz magatartásáért másodosztályú ezüst vitézségi éremmel s bronz vitézségi éremmel tüntették ki. 1918 június 30-án az erdélyrészi hazatérő táborhoz propaganda­előadónak rendelték ki. Három hónapot töltött ebben a mi­nőségben Erdély határán, 180.000 hazatérő hadifogoly ment át a kezén. Nagy része volt abban, hogy a vitéz magyar har­cosokat sikerült megtisztitani az orosz mételytől. A Károlyi­forradalom kitörésekor Székelyudvarhelyen hazatérő foglyokkal kilenc napig ő gondoskodott a rend fenntartásáról. Azután Budapestre jött, majd a kisgazdapárt szervezésében vett részt. Még ebben az évben hazament Baranyába s mivel a szerbek később nem engedték meg a demarkációs vonal átlépését, mint a vármegyei kisgazdapárt alelnöke, Baranyában folytatta pártja szervezését. 1919 szeptemberében, amikor arról értesült, hogy a Friedrich-kormány neki ajánlotta fel a földmivelésügyi mi­nisztérium államtitkárságát, átszökött a demarkációs vonalon. Clark budapesti tanácskozásai alkalmával háromszor is meg­jelent az angol diplomata előtt, akinek memorandumot nyúj­tott át azokról a sérelmekről, amelyek Baranya népét a szer­bek részéről érték. A koncentrációs kormány megalakulásakor a kisgazdaérdekek védelmére szervezett minisztérium állam­titkárságát vállalta. A nemzetgyűlési választások alkalmával nagy többséggel választották meg Baranyaszentlőrincen a Nem­zeti Egyesülés jelöltjével szemben. Simonyi-Semadam Sándor kormányában a honvédelmi minisztérium államtitkára volt. Ezt az állását a két Teleki-kormány alatt is megtartotta. A nemzetgyűlés, különösen a baranyai magyarok érdekében több­ször szólalt fel. Tagja a közoktatásügyi, összeférhetlenségi és véderő bizottságnak. Pákozdi András. (Tab.) A somogymegyei Kőröshegyen született 1873 november 25-ikén. Földmives családból származik, falun nevelkedett. A közügyek iránt kora ifjúsága óta élénken érdeklődött. Községi másodbiró volt. 1912 óta pedig megyebizottsági tag. Nemcsák falujában, hanem az egész környéken rendkivül népszerű ember. A nemzetgyűlési választáson gróf Zichy Rubido Ivánnal, Both

Next

/
Oldalképek
Tartalom