1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Orbók Attila

100 hatni, hogy a munkásszakszervezetek függetlenittessenek a politikai pártoktól és mint gazdasági szervezetek védjék a munkásság érdekeit. Az újpesti választókerület küldte be egyhangú választással a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjávai a nemzetgyűlésbe, ahol a keresztényszocialista munkásság érdekeit védelmezi. Elnöke a munkásügyi, tagja a gazdasági bizottságnak. Dr. Orbók Attila. (Székelyhíd.) Kökösi dr. Orbók Attila 1888 szeptember 17-én született. Ősnemes unitárius székelycsalád sarja. Fia Orbók Mór matematikai irónak. Iskoláit Kolozsvárott, Münchenben és Parisban végezte. A kolozsvári tudományegyetemen 1910-ben jogi doktorrá avatták. Elsőéves jogászkorától fogva hírlapíró. A kolozsvári egyetemi élet­ben jelentékeny szerepet játszott. Az egyetemi kör főtitkára, majd alelnöke volt. Hirlapirói munkásságát kolozsvári lapoknál kezdte: az Ellenzéknél, a Kolozsvári Hírlapnál és Az Újságnál. A doktori oklevél megszerzése után a fővárosba került. Itt eleinte ktilmunka­társa volt a Pesti Napló, Világ, Pesti Hírlapnak, később a Magyarország párisi tudósítója lett s belső munkatársa volt az Esti Újságnak, Virradaínak, Magyar Hírlapnak. Jelenleg is újságírói működést fejt ki. Egyik megalapítója a Magyar Agrár Posta félhiva­talos kisgazdapárti kőnyomatosnak. Sokoldalú irodalmi tevékeny­séget fejtett ki, különösen mint a Magyarország krónikőrje ért el sikereket. Ezek a kis íizenöt-huszsoros krónikái később „Söröző halott" cimen könyvalakban is megjelentek. Több izben tartóz­kodott éveken át külföldön, különösen Parisban, ahol a magyarság ügyét szolgálta a külföldi sajtóban és éppen ezért a forradalom kitörésekor gróf Andrássy Gyula akkori külügyminiszter, a herceg Windischgraetz Lajos által vezetett misszióval Svájcba küldte ki, hogy ott sajtószolgálatot teljesítsen. Ebben az időben negyvennégy­eikké jelent meg különböző ántánt-íapokban. Számos irodalmi és politikai müvei közül legnagyobb feltűnést keltette a bolsevizmus bukása után megjelent „Ki árulta el a hazát" cimü munkája, amely szenzációs adatokat közöl az összeomlás okairól. Mini műfordító is állandóan szerepelt a magyar könyvpiacon. Fordította Jules Renard, Anatole Francé, Maupassant munkáit. Müvei közül egyfelvonásos színdarabjai a fővárosi színpadon kerültek szinre. A tiszántúli választások alkalmával a székelyhid-nagylétai kerület öt ellenjelölttel szemben képviselővé választotta pártonkívüli kisgazda­programmal. Megválasztása után belépett a kisgazdapártba, amely­nek agilis tagja. A nemzetgyűlés demokratikus és liberális árnya­latához tartozik. Sűrűn szólal fel a nemzetgyűlésen. Különösen élénk visszhangot keltettek a botbüntetés ellen és a debreceni

Next

/
Oldalképek
Tartalom