1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Nitsch Mátyás

98 tanulmánya 1887-ben az Akadémia Sámuel-diját nyerte. Emlék­beszédei Volf Györgyről, Bajza Józsefről, Toldy Ferencről, Tompa Mihályról, a költő Zrínyi Miklósról, Shakespeareről irodalmi tanul­mányai : A magyar költészet eredete, Árpádkori kompozíció, Tompa, Lévai József, Gyulai Pál költészetéről, A magyar kritikai irodalom­ról 1912—1918, Katona Józsefről stb. stb. mind komoly méltány­lás tárgyai voltak. Egyike a leggondosabb kiadóknak. A költő Zrí­nyi munkáinak leghitelesebb kiadását ő rendezte sajtó alá, jelentős bevezetésekkel. Éppúgy Amadé László és Faludy Ferenc munkáit is. Arany János cimü könyvecskéje, melyet a nagy költő születésé­nek századik évében a Kisfaludy-Társaság 15 ezer példányban osztott szét a magyar tanulóifjúság közt, a kritika legteljesebb elis­merésével találkozott. Tankönyvei, stilistikája, rhetorikája, poétikája, olvasókönyvei és nyelvtanai a magyar tankőnyvirodalom vezető ter­mékei közé tartoznak. Nagy részt vett a tanári közéletben. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek 1896—1906-ig főtitkára volt s az egyesület virágzó korszakában Beöthy Zsolt elnöknek jobb keze volt. 1917-ben ő lett az egyesület elnöke s az maradt 1917-ig; ezalatt egyszersmind mind a három országos tanári kongresszusnak is egyhangulag megválasztott elnöke volt. Távozá­sakor az Orsz. Tanáregyesület örökös tiszteletbeli elnökévé válasz­totta. Munkásságával számos kitüntetést is szerzett. Az egyetem 1893-ban magántanárrá habilitálta. Az Akadémia 1896-ban levelező, 1918-ban rendes tagjává választotta; ugyanott tagja az irodalom­történeti, nyelvtudományi, szótári és Kazinczy-bizottságoknak is. A Kisfaludy-társaságnak 1905-ben lett tagja.. A Szent István Akadé­mia alakulásakor őt a III. osztály elnökévé választotta. Tiszteleti tagja az aradi Kölcsey-egyesületnek, a temesvári Arany János-tár­saságnak, a máramarosszigeti Szilágyi István-körnek. 1921-ben a Kisfaludy-Társaság Festetits-diját nyerte „Gróf Festetits György a magyar irodalomban" c. munkájával. A román megszállástól fel­szabadult Szentes város 1920 július 13-án két ellenjelölttel szem­ben 5166 szótöbbséggel képviselővé választotta kisgazdapárti prog­rammal. Elnöke a zárszámadási és tagja a könyvtári bizottságnak. Nitsch Mátyás. (Zurány.) Hazai német iró és újságíró, született 1884 december 19-én, Hegyeshalmon, Mosón megyében, hol atyja kisgazda volt. A középiskola első osztályát a győri reáliskolában, a többi osztályát a pozsonyi evang. líceumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1907-ben egyévi önkéntes a cs. és kir. 19. gyalogezredben Wienben. 1908 óta tartalékos hadnagy. 1910-ben belépett a Pester Lloyd szerkesztőségébe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom