1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Radu Demeter - Majláth Gusztáv Károly gróf

16 főigazgatását. Három évvel később káptalani nagypréposttá nevezte ki a király. 1887-ben a nagybereznai kerületben jelöltül fellépett, s ekkor szabadelvüpárti programmal a kerület képviselőjévé választatott. A képviselőházban elnöke volt a közoktatásügyi bizottságnak. 1891-ben ő lett Ungvár székhelylyel Pásztélyi utódja a munkácsi püspökségben. Az ungmegyei millenniumi ünnepély alkalmával, mely az ungvári várban, szabad ég alatt folyt le, ő tartotta a disz-szónoklatot, a beregmegyei ezredéves ünnepélyen pedig a Munkács melleti tábori sátorban hálaadó istentiszteletet tartott. 1896-ban ő hivta fel a kormány figyelmét egyházmegyéje területéről egyre tömegesebben történő kivándorlásra, s egyszersmind az északkeleti megyék lakosainak felsegitésére akciót indított meg, mely igen szép eredményekkel járt. 1897-ben buzgó főpásztori munkásságának elismeréséül Ő Felsége a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. 1903. február hóban valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. 1905. március 3-án, a szeplőtelen fogantatás kihirdetésének ötvenéves fordulója alkalmával a budapesti tudományegyetem hittudományi kara Dessewffy és Radnay Farkas püspökökkel együtt tiszteletbeli doktorrá avatta fel. XIII. Leó pápa római gróffá, pápai trőnállóvá és házi főpapjává emelte. Igen sokat fáradozik egyházmegyéje tanügyének föllendifésén. (Budapest, IX., Üllői-ut 53/a. — Ungvár.) RADU DEMETER, nagyváradi g. kath. püspök. Született 1862. november 7-én Szász-Ujfaluban. Középiskoláit Nagyenyeden és Balázsfalván végezte; azután Vancsa érsek közbenjárásával a Rómában levő g. kath. kollégiumba került. Itt bölcseleti s később anélkül,hogy vizsgáit letette volna, teológiai tudorrá avatták fel, mert . kitűnő ékesszólása egyizben a pápának is feltűnt. 1885-ben lelkészszé szenteltetett. Rómából visszatérve, előbb a balázsfalvi érsek irodájában tevékenykedett, majd később a bukaresti r. kath. papnevelő-intézetbe került, ahol a magyarországi g. kath. hivek szarnám plébániát létesített, s a magyar származású növendékeket a magyar nyelvre oktatta. A r. k. székesegyházban román nyelven hitszónoklatot tartott. Rövid idő múlva igazgatója lett az intézetnek. Csakhamar ezután címzetes esperessé, majd a gyulafehérvári és a bukaresti szentszék ülnökévé neveztetett kit Ő Felsége 1896-ban, Bukarestben történt tartózkodása alkalmával, igen kegyesen fogadta. 1896. november 22-én szenteltetett püspökké, s 1903. május 12-én elnyerte a Pável Mihály halálával megürcsoöet. nagyváradi g. kath. püspöki széket. (Budapest, V., Continental-szálloda. — Nagyvárad.) MAJLÁTH GUSZTÁV KÁROLY GRÓF, erdélyi r. k. püspök. Született a baranyamegyei Bakóczán, 1864. szeptember 24-én. Atyja néhai Majláth György kir. főtárnokmester, udvari kar; országbíró volt. Elemi és középiskolai tanulmányait a szülői ha/.;