1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Haller Károly - Hatvany-Deutsch Sándor báró

110 vaskorona-rend közép-, és a Lipót-rend lovagkeresztjének, a katonai hadi ékitménynyel díszített érdemkeresztnek, a hadi-éremnek és a 40 éves katonai szolgálati jelvénynek. Jelentékeny szakirodalmi tevékenységet is fejtett ki; cikkei a cs. és kir. mérnökkari kcmité által szerkesztett folyóiratban (Mitteilungen) jelentek meg.. (Budapest, VIII., Vas-utca 14. — Kisigmánd, p. Nagyigmánd.) HALLER KÁROLY. 1836. október 14-én-született Nagyszebenben. Középiskoláit Szatmáron, a jogot Nagyszebenben végezte 1856-ban, jogtudori oklevelét pedig Budapesten nyerte 1868-ban. 1856. szeptember 23-án a kincstári ügyészséghez nevezték ki, majd 1863-ban a kolozsvári kir. jogakadémia tanára, 1872-ben pedig az akkor létesített egyetemen az általános magánjog nyilvános rendes tanára lett, s ez állásában működik rna is. Nagy irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki, 1884-ben az E. M. K. E. megindítója volt. Kolozsvárnak kétizben volt ideiglenes polgármestere. A politikai életben is szerepelt: a kolozsvári I. ker. szabadelvüpártnak két évtizeden át elnöke volt, az egyházpolitikai mozgalom alkalmával az 1894. március 4-iki nagy budapesti népgyűlésen az erdélyiek nevében ő szónokolt. Tanügyi érdemeiért 1881-ben a vaskorona-renddel és 1886-ban az olasz kir. korona-rend tiszti keresztjével tüntetíetett ki. 1897-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1904-ben pedig főrendiházi taggá neveztetett ki. 1909-ben Kolozsvár sz. k. város díszpolgárrá választotta. 1905-ben érte el közpályájának ötvenedik évét. Nemesi előneve: hílibi. Neje Szentkirályi Gizella, 1904. február 8-án Budapesten elhalt. (Budapest, VIII., Koszorú-utca 25—27. — Kolozsvár, Petőfi-u. 8.) HATVANY-DEUTSCH SÁNDOR BÁRÓ. Született Aradon, 1852-ben. A kereskedői pályára lépve, Budapesten, valamint Berlinben jónevü bankházaknál volt alkalmazva. A nagyatyja által 1822-bén alapított Deutsch Ignác és fia cégnek 1873-ban beltagja lett. Mikor a cukortermelésben bekövetkezett nemzetközi válság miatt Magyarország legnagyobb cukorgyára, a nagysurányi, 1880. táján pénzügyi zavarokba kerülvén, üzemét megszüntette, HatvanyDeutsch Sándor minden szaktanács ellenére, több céggel szövetkezett és a nagysurányi cukorgyárat átvette, ennek üzemét tökéletesítette és csakhamar annyira föllenditette, hogy jelenleg az országban ismét az első helyet foglalja el. Cukorgyárakat állított fel ezenkívül Sárváron, Hatvanban és Oroszkán is és azoknak anyagban szűkölködő vidékén a cukorrépa termelését fellendítette. Négy gyárában mintegy 4000 munkás dolgozik és közvetve a gyárak részére több ezer répatermelő mezőgazdasági munkás. Nagy érdemeket szerzett a cukorkivitel emelése körül is. 1894-ben a Magyar Cukorgyárosok Orsz. Egyesületének elnöke lett és mint ilyen több miniszteri ankéten értékes szakvéleményekkel szolgált. 1896-ban,, az ezredéves kiállításon elnöke volt a cukoripari csoportnak. 1882. óta a székesfőváros bizottsági tagja, a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségének alelnöke, a budapesti kereskedelmi és