1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Festetits Vilmos gróf - Gaal Jenő

108 a 46. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki és az első oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. 1890-ben táborszernagy íett. 1892-ben, a választás alkalmával, lemondva a mandátumról, a főrendiházban gyakorolta törvényhozói jogait. 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjét kapta, három év múlva pedig a Mária Terézia-rend kancellárja lett. 1896-ban és 1901-ben Temesvár sz. kir. város választotta meg képviselőjévé. 1898-ban a gyémántokkal ékiteít katonai érdemkereszttel diszittetett fel. 1900-ban súlyos természetű operációt állott ki. Betegsége lefolyását részvéttel kisérte és felépülését rokonszenvvel üdvözölte az ország. 1901-ben tartotta 50 éves szolgálati jubileumát, mely alkalommal Ő Felsége kegyes hangú kéziratban üdvözölte és a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1903-ban, 19 évi miniszteri működése után, lemondott a honvédelmi tárcáról és a képviselőségről is. 1904-ben az általa szervezett m. kir. darabont-testőrség kapitányává lett. Mikor az 1905. január 26-iki választások következtében a Tisza-kabinet, lemondott, a király Fejérváryt bizta meg a kabinetalakitással. Miniszterelnökké neveztetvén ki, egyben a pénzügyi tárca ideiglenes vezetésével is megbízatott. Kormányzatának idejére esik a közelmúlt heves küzdelme és ennek során sok sajnálatos és szomorú emlékű esemény. —- Miniszterelnöki állásától, miután 1905. szeptember 14-én első izben lemondott, de ugyanez év október 18-án újból kineveztetett, végleg ez év április 10-én vált meg, helyet adva a Wekerle-kormánynak, maga pedig újból darabont-testőrkapitányi állását foglalta el. Fián, Imre bárón kivül három leánya van. — A főrendiháznak, e Ház reformja óta, élethosszig megválasztott tagja. (Budapest, VI., Andrássy-ut 98.) FESTETITS VILMOS GRÓF. 1848. november 19-én született Bécsben, a Festeíits-család déghi ágából. A jogot Pozsonyban elvégezvén, letette az államvizsgát s ezután a íöldmivelésügyi minisztériumban tb. fogalmazó lett. Hivatalában e minőségben négy évig'működött. Cs. és kir, kamarás. A toponári és hajmási birtokok társtulajdonosa és a gázlói birtok tulajdonosa. A főrendiháznak élethossziglan megválasztott tagja. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Toponár, Somogym.) GAAL JENŐ. Műegyetemi tanár, közgazdasági iró, született Pusztagerendáson, 1846. szeptember 14-én. Jogot 1871-ben végzett Budapesten. 1872-ben az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára lett, majd Arad város t. főjegyzője. 1878—1893-ig a pécskai kerület orsz. képviselője volt s mint ilyen, a nemzeti párt s a közgazdasági, valamint a pénzügyi bizottság tagja. 1893-ban miniszteri tanácsos és az iparfejlesztési osztály főnöke. Irt számos tanulmányt és a napilapokban közgazdasági cikkeket. Önálló művei közül megemlitendők: Békés vármegye monographiája, Csanád vármegye monographiája és „A mezőgazdasági válság kérdése". (Budapest, IX., Ferenc-köruí 29.)