1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - X. grófok - Mailáth György - Mailáth József - Mailáth László

MAILÁTH GYÖRGY. 75 Hasonlónevü atyja, országbíró és főrendiházi elnök legidősebb fia, született Pécsett, 1854. december 26-án. Középiskoláit elvégezve, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, aztán nagyobb külföldi útra indult. 1881-ben cs. és kir. kamarás lett s ugyanez év február 23-án Esztergom megye főispánjává neveztetett ki, amely méltóságáról azonban 1892-ben, az egyházpolitikai javaslatok miatt lemondott. 1892-ben nőül vette Zichy Nándor gróf leányát, Saroltát. A grófi méltóságra fivéreivel együtt 1885-ben emeltetett s a főrendiháznak is ezen az alapon tagja. Baranya-, Pozsony-, Hont- és Trencsénmegyében nagyterjedelmü birtokai vannak. 1886-ban a bakocai birtokból hitbizományt létesített. (Zavar, Pozsonym.) MAILÁTH JÓZSEF. Mailáth György gróf öcscse, született Pécsett, 1858. ápr. 11-én. Gimnáziális tanulmányait Budán és Sopronban, majd pedig a bécsi Theresianumban végezte. Jogot Bécsben és Budapesten hallgatott. Szolgálatonkivüli honvédhuszár-föhadnagy. A grófi méltóságra testvéreivel együtt 1886-ban emeltetett s ennek alapján tagja a főrendiháznak. 1886-ban megnősült. Neje Széchényi Pál gróf, volt miniszter leánya, Mária. A zemplénmegyei perbenyiki hitbizományi birtok ura; Zemplénmegye tiszteletbeli főjegyzője. Nagy tevékenységet fejt ki az irodalom terén. Több tudományos értekezést irt, melyek közül jelentékenyebbek: „A kétkamara-rendszer", „A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére", továbbá a tiszavölgyi társulat 1881-iki nagygyűlésén előadott „Gróf Széchényi István emlékezete." Nevezetesebb munkái még: „Néhány szó a Tisza-szabályozásról", Öntözés és szivattyútelepek berendezése", a „Bodrogközi Tiszaszabályoző-Társulat monográfiája 1846—1896. a millennium alkalmából." Az utóbbi években számos, sokszor feltűnést keltett röpirata jelent meg, legújabban a szociálpolitikai reform érdekében fejt ki nagy irodalmi tevékenységet. A Magyar Földhitelintézet felügyelő-bizottságának alelnöke. Néhány évvel ezelőtt a kivándorlás megakadályozására indított akciót, röpiratot irt és sürgős állami és társadalmi intézkedések megtételét sürgette. Legújabb iratai: Studien über die Landarbeiterfrage in Ungarn. Leipzig, 1905. Hungariene Res. Berlin 1908. A vindication of Hungary. London Polsne 1908. La Hongrie rurale sociale et politique. Paris. Félix Alcan 1909. (Budapest, IV., Reáltahoda-u. 14. — Perbenyik.) MAILÁTH LÁSZLÓ. Néhai Mailáth György fia, György és József öcscse, született Pécsett, 1862. február 11-én. A katonai pályára lépve, a lovasságnál hosszú ideig szolgált s onnan mint főhadnagy került a 11. sz. huszárezred tartalékába. Csász. és kir. kamarás. (Budapest, L, Uri-utca 54. — Dolnji-Miholjac, Verőcém.)