1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - X. grófok - Károlyi Mihály - Keglevich Gábor - Keglevich Gyula - Khuen-Héderváry Károly - Lónyai Elemér

73 KÁROLYI MIHÁLY. (Lásd az országgyűlési képviselők közt.) KEGLEVICH GÁBOR. Született 1848. január 6-án. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a kegyes tanitórend főgimnáziumában fejezte be, s az egyetemet is elvégezve, nagyobb külföldi útra indult. Beutazta Olaszországot, Szicíliát, Görögországot és a görög szigeteket, azonkívül Kis-Ázsia egy részét és ellátogatott Egyptomba is. Utazásaiból visszatérve, élénk részt vett Heves vármegye politikai életében. Alig 24 éves korában, 1872ben a pétervásári választókerület egyhangúlag képviselőjévé választotta, s az 1872—75-iki országgyűlés megalakulásánál korjegyző volt. Elnöke az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár igazgatóságának, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesületének és sok más szövetkezetnek, alelnöke a magyar telepítő és parcellázó banknak. Neje ebecki Blaskovich Clemence. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Egreskáta, p. Nagykáta.) KEGLEVICH GYULA. Született 1855. szeptember 4-én Bécsben; Hevesmegyében Pétervásáron, és Pestmegyében Sashalmon vannak birtokai. A pétervásári kerület volt országgyűlési képviselője. 1888. június 18-án kelt egybe Karácsonyi Ilma grófnővel. (Sashalom, p. Hatvan.) KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY. (Lásd az országgyűlési képviselők közt.) LÓNYAI ELEMÉR. Született Bodrogolasziban, 1863. augusztus 24-én. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban és Sárospatakon végezte, jogot pedig ugyancsak Patakon és Grácban hallgatott. Államtudományi vizsgálatot tett; 1885-ben a külügyminisztériumba neveztetett ki, 1886-ban követségi attasé lett, 1889-ben pedig követségi tanácsosi cimet kapott. 1895-ben részt vett az orosz cár koronázásán Lajos Viktor főhercegnek, a király képviselőjének kíséretében. 1896-ban megvált a diplomáciai pályától, s nagyobb utazásokat tett Európában és Afrikában. 1890-ben császári és királyi kamarás lett. Lovagja a román korona-rendnek és a belga Lipót-rendnek, azonkívül tulajdonosa az olasz korona-rend középkeresztjének. Mosón- és Zemplénmegyékben nagy kiterjedésű birtokai vannak és Zemplénmegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja. A család, mely 1627-től kezdve bárói rangot kapott, de azt nem viselte,