1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - X. grófok - Csekonics Sándor - Cziráky Antal - Cziráky Béla - Degenfeld-Schomburg Imre

61 CSEKONICS SÁNDOR. Született Zsombolyán 1872. augusztus 25-én, atyja Endre gróf, anyja Cziráky Konstancia grófnő. Középiskoláinak befejezése után jogot hallgatott és a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet kapott. A 9. sz. huszárezred tartalékos tisztje. Cs. és kir. kamarás. Neje Vay Margit bárónő, kit 1898-ban vett nőül. (Budapest, IV., Kecskeméti-utca 10. — Zsombolya.) CZIRÁKY ANTAL. Született 1850. július 12-én; néhai János gróf, volt tárnokmesternek elsőszülött fia. Jogot hallgatott és a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. Fejérmegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja, a lovasberényi, nadapi és börgöndi hitbizományok ura. 1880-ban cs. és kir. kamarás, 1902-ben pedig valóságos belső titkos tanácsos lett. Első neje Esterházy Alice grófnő csillagkeresztes hölgy volt, második neje Keglevich Róza grófnő, szintén csillagkeresztes hölgy és palotahölgy volt. (Budapest, IV., Ferenciek-tere 9. — Lovasberény.) CZIRÁKY BÉLA. Fejérmegyében, Lovasberényben született 1852. május 23-án, Antal grófnak öcscse. Jogot hallgatott és a jog- és államtudományi államvizsgákat és a birói vizsgát Budapesten tette le. 1872-ben igazságügyminiszteri fogalmazó-gyakornokká nevezték ki, ez időtájban tagja lett a budapesti önkéntes tűzoltó-egyletnek és a mászó- és szivattyúsvizsgákat sikerrel letette. 1873-ban belügyminiszteri fogalmazó lett, 1874-ben Konstantinápolyba utazott Széchényi Ödön gróffal és Follman Alajossal a tűzoltói intézmény szervezése céljából; ezen munkájának befejeztével huzamosabb időre a Keletre utazott. Hazatérve a hivatalnoki pályától visszavonult és édesatyja birtokán, Lovasberényben lakott, mely idő alatt a megyei életben élénk szerepet játszott. 1878-ban egybekelt Esterházy László gróf leányával, Mária grófnővel. 1880-ban cs. és kir. kamarási méltóságot nyert, 1882-ben Zalaegerszegen az országos tűzoltó szövetség elnökévé választották. 1884-ben Fejérmegyének főispánja lett; 1891-ben pedig külügyminiszteri osztályfőnökké neveztetett ki; ezen állásától 1895-ben visszalépvén, a val. belső titkos tanácsosi méltóságot kapta, majd pedig mikor gróf Szécsen Antal meghalt, főudvarnagygyá nevezte ki 0 Felsége. 1900-ban az aranygyapjasrend vitéze lett. 1908. óta a Lipótrend nagykeresztese, és ezenkívül több külföldi rendjel tulajdonosa. A Rábaszabályozó-tarsulat elnöke, valamint a Mária Terézia-akadémia m. k. kormánybiztosa. (Budapest, IV., Ferenciek-tere 9. — Dénesfa.) DEGENFELD-SCHOMBURG IMRE. 1869. november 9-én született Tégláson, Hajduvármegyében. Néhai Degenfeld-Schomburg Ágostnak a fia. Tagja a közgazdasági és közlekedési bizottságnak; a legfőbb fegyelmi bíróságnak póttagja. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Téglás.)