1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Főrendiház - X. grófok - Andrássy Dénes - Andrássy Géza - Andrássy Gyula - Andrássy Sándor - Apponyi Géza
56 ANDRÁSSY DÉNES. Született Krasznahorkaváralján, 1835. november 18-án; atyja Andrássy György gróf, az egykori országbíró volt. Tanulmányait szülőhelyén nevelő mellett és Sárréten befejezvén, mint fogalmazó a kancelláriához került. 1866-ban nőül vette Hablawetz Franciskát. Ekkor a közpályát elhagyta és részint Grácban, részint Döblingben tartózkodik, azonban élénk figyelemmel kiséri a hazai eseményeket és ugy birtokain, mint az országbeli közintézeteknél nejével együtt és annak elhunyta után is számos jótékonyságot gyakorolt és alapítványt tett Az 1896-iki millenniumi ünnepek alkalmából 225.000 korona művészeti ösztöndijalapitványt tett a kultuszminisztériumnál. Tagja a m. tud. Akadémia igazgatóságának. Wienben 5 holdas parkot két emeletes villával a városnak ajándékozott árvaházra 161.000 korona fentartási alappal. Az Akadémia 20.000, az Orsz. Gyermekvédő Liga 20.000, Rozsnyó város 60.000, Budapest főváros 40.000 koronás alapítványt kapott a gróftól részben tudományos, részben jótékony alapítványok céljaira. Nejének, kihez ideális szerelem fűzte, 1904-ben egy milliós költséggel díszes mauzóleumot emeltetett Krasznahorkán. A mauzóleum, valamint a vári Franciska-múzeum és az 1908. évben építtetett s berendezett modern képtár országos látványosság. Andrássy Dénes gróf Zemplénmegye első virilistája. (Wien. — Krasznahorka.) ANDRÁSSY GÉZA. (Lásd: Képviselőház.) ANDRÁSSY GYULA. (Lásd: Képviselőház.) ANDRÁSSY SÁNDOR. (Lásd: Képviselőház.) APPONYI GÉZA. Született 1853. február 16-án Bécsben; Apponyi Károly grófnak fia. Középiskolái után jogot tanulmányozott. Az apáti családi hitbizomány, valamint a pálfai és hőgyészi uradalom birtokosa. — 1876-ban házasságra lépett Széchenyi Paula grófnővel, neje később csillagkeresztes és palotahölgy lett. Cs. és kir. kamarás. 1901-ben a szabadelvű párt tagja lett, 1904. november 18-ika után azonban e pártból a disszidensekkel kivált. 1906. április 23-án Tolnamegye főispánjává nevezte ki a király. Az alkotmánypárt feloszlása után az újonnan alakult nemzeti munkapárt tagja lett. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda.—Hogyész és Szegzárd.)