1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - IX. Hercegek - Szász-Coburg-Góthai Fülöp

A főrendiháznak örökös jogon tagjai. (IX., X. és XI. fejezet.) [X. Hercegek. SZÁSZ-COBURG-GŐTHAl FÜLÖP, szász herceg. Született 1844. március 28-án Parisban; atyja Coburg Ágost her­ceg, anyja Mária Clementine hercegnő, Fülöp Lajos francia király leánya. Gyermekéveiben Coburgban élt és mivel a katonáskodás iránt nagy hajlama volt, kinevezték zászlótartónak. Mikor nagyatyja, Coburg Ferdinánd herceg, ki az utolsó Koháry hercegasszony férje volt, elhalt, a hercegi család Bécsbe költözött, de többnyire nagykiterjedésű magyar­országi birtokain nyaralt. Tanulmányai befejezése után Fülöp herceg, mint osztrák vértes-lovastiszt Győrött, Székesfehérvárott és Siófokon szolgált. Báró Boxberg tábornok kíséretében résztvett 1866-ban a königgrátzi ütközetben, ahol életét valósággal csak a véletlennek köszön­hette, ugyanis egy golyó éppen a sisakját fúrta keresztül. Két évvel később fivérével Ágost Lajossal Braziliába utazott és ugyanakkor egy­szersmind beutazta az Egyesült-Államokat, Kanadát és Kaliforniát. Útjából hazatérve, sok növényt hozott magával, melyek Európában eddig egészen ismeretlenek voltak és melyek József főherceg alcsuthi üvegházában helyeztettek el. Ezután Európában tett több utat és Izland­ban is megfordult; végre fivérével együtt egy földkörüli utazást tett. Vadászkalandjait Kariudo álnév alatt „Jagden in vier Welíteilen" cimü müvében adta nyilvánosságra, mely magyar és francia nyelven is meg­jelent ; ezenkívül még a numizmatikai irodalommal is foglalkozott. Mint őrnagy áthelyeztette magát a honvédhuszárokhoz, mikor is állandóan Magyarországon telepedett meg és itt a Magyar földrajzi társaság disz­elnökévé választotta. 1875-ben Lujza belga királyi hercegnőt vette nőül, akitől az idén a góthai törvényszék elválasztotta. 1881-ben az arany-

Next

/
Oldalképek
Tartalom