1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Wlassics Gyula

40 Az 1905-iki választások előtt Apponyi Albert gróffal együtt belépett a függetlenségi pártba. 1906-ban, a koalíciós kormány megalakulása után igazságügyi államtitkár lett, majd Polónyi Géza lemondása után igazságügyi minister. Ebben az állásban érté 1909-ben a kinevezés, mely az ország első bíróságának elnöki székébe helyezte. (Budapest, VI., Gyár-utca 5.) WLASS1CS GYULA, a kir. közigazgatási bíróság elnöke. Született Zalaegerszegen, 1852. március 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten végezte, jogi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben fejezte be, s azután ügyvédi oklevelet nyert. 1875-ben a közpályára lépett, s előbb a törvényszéknél, majd a kir. táblánál és az igazságügyminiszteriumban teljesített szolgálatot 1882ben komáromi, azután budapesti alügyészszé neveztetett ki és mindkét állásában az igazságügyminiszterium törvényelőkészitő osztályába volt beosztva. Nemsokára igazságügyminiszteri titkár, majd budapesti főügyészhelyettes lett. Az igazságügyminiszteriumban a bűnvádi eljárás kodifikációján, továbbá a kir. táblai és birói szervezeti törvények előadói tervezetén kivül több törvénytervezetet dolgozott ki. Még az első Wekerle-kabinet megbízásából elkészítette a hatásköri biróságról szóló törvényjavaslatot. Nagyjelentőségű munkásságot fejtett ki e mellett a jogtudományok irodalmának terén is, mely munkásság elismeréséül 1891-ben egyetemi tanárrá neveztetett ki, s elfoglalta a budapesti egyetemen a büntetőjog tanszékét. 1892-ben a csáktornyai választókerület képviselővé választotta. A képviselőházban előadója volt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Irodalmi tevékenysége ismeretes. Nagyobb munkát irt a pénzbüntetés jogi természetéről, a büntetőjogi . uj irányokról, a bűnvádi eljárás alapelveiről, stb. „A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" cimü, továbbá az 1893-ban második kiadásban is megjelent és átdolgozott „A tettesség és részesség tana" cimü munkáit a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrokay-dijjal jutalmazta. Számtalan cikke jelent meg azonkívül „a bel- és külföldi különféle szaklapokban és a hazai hírlapokban. Ő irta meg a „Strafg'esetzgebung der Gegenwart" cimfl vállalatban a magyar büntetőjogi részt. Deák Ferenc iratait és beszédeit két kötetben sajtó alá rendezte és e munkában Deákról nagyobb essayt irt. Francia nyelven megjelentek ugy ezen essay-e mint a „Hazánk és a büntetőjog fejlődése" cimü munkája, a hatásköri biróságról szóló tanulmánya és Bülowról irt essay-e. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd rendes tagjává, később az igazgatótanács tagjává és másodelnökévé választotta. 1895. január 15-én a király vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. 1895-ben február havában a csáktornyai választókerület másodszor, 1896-ban harmadszor, 1901-ben pedig negyedszer is országgyűlési képviselővé választotta. 1905-ben Pécs szab. kir. város választotta meg/1896-ban valóságos belső titkos tadácsosi méltóságot nyert, 1897-ben az I. osztályú vaskorona-renddel, 1903-ban pedig a Lipót-