1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Wesselényi Miklós báró

4.í rosába, Lhassába nem juthattak el, az expedicró mégis nagy sikerrel járt. Ő volt a harmadika világon,akinek Yünnanon át sikerült keresztül­hatolni és igy jutni el Khinából Hátsó-Indiába. Majdnem két esztendeig tartó útja tudományos értékét ismerte el az Akadémia, amikor 1880-ban tiszteletbeli "tagjává választotta meg, 1883-ban pedig igazgatóságába is beválasztotta. Ázsiai útjáról müvet irt, amely három vaskos kötetben 1890—1892-ben jelent meg. Több magas rendjel tulajdonosa. A millenniumkor a budapesti tudományegyetem tiszteletbeli bölcsészet­tudorrá avatta. 1901-ben Szlávy József helyére koronaőrré válasz­tatott. (Budapest, I., Lánchid-utca 10. — Nagycenk.) WESSELÉNYI MIKLÓS báró, koronaőr. Született Zsibőn, 1845. dec. 13-án. Tanulmányait a szülői háznál kezdte meg, majd a kolozsvári kollégiumban folytatva, a berlini egye­temen fejezte be. Hazatérvq, amellett, hogy birtokai kezelését vette át, tevékeny részt vett Szilágy megye közügyeinek irányításában, kultur­egyíetet alapított a magyarosodás szempontjából, amelynek ma is élén áll. Szilágymegye főispánja lett 1888-ban. Neje Bánffy Ágnes bárónő. (Budapest, IV., Angol királyné-szálloda. — Görcsön, Szilágym.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom