1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Csekonics Endre gróf - Esterházy Alajos herceg

4í a kolozsvári nőipariskolának. Az országos gazdasági tanács tagja, az országos központi hitelszövetkezet igazgatóságának a pénzügyminiszter által kinevezett tagja. 1867. óta aranysarkantyús vitéz, 1886-tól cs. és kir. kamarás, 1896-ban pedig valóságos belső titkos tanácsosi méltó­ságot nyert. 1898-ban a Ferencz Józset-rend nagykeresztjével tüntette- . tett ki. Főgondnoka az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek. Az orsz. Erzsébet szoborbízottság választott tagja. A kolozsvári mentőegyesület elnöke. Elnöke a főrendiház mentelmi bizottságának. Elnöke az Erdélyi Falkavadász-társaságnak. Kiváló lótenyésztő és kitűnő gazda, nagy ér­deklődéssel viseltetik a tudományok és művészetek iránt és értékes műkincseket gyűjtött. Neje Bántfy Irma bárónő 1875-ben elhunyt. (Budapest, VIII., Reviczky-utca 5. — Bonczhida. — Kolozsvár, Ki­rály-utca 14.) CSEKONICS ENDRE GRÓF, kir. főasztaínokmester. • Született a borsodmegyei Ivánkán, 1856. szeptember 13-án. Atyja, Csekonics János, a hatvanas évek elején nyert grófi méltóságot. Mint zsombolyai nagybirtokos és torontálmegyei törvényhatósági bizottsági tag élénken vesz részt e megye gazdasági és politikai életében. \ megyei gazdasági egylet elnöke. Elnöke az első magyar általános biz­tosító társaságnak és tagja a Magyar Földhitelintézet felügyelő-bizottsá­gának. 1891. január havában, Károlyi Gyula gróf halála után, ő lett a magyarországi Vöröskereszt-egylet elnöke. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsi méltóságot nyert, idősb Széchenyi Imre gróf elhunyta után pedig a király főasztalnokmesterré nevezte ki. Neje Cziráky Kon­stancia grófnő, akivel 1869-ben kelt egybe. (Budapest, IV., Kecskeméti-utca 10. — Zsombolya.) ESTERHÁZY ALAJOS HERCEG, a m. kir. testőrség kapitánya. Született Bécsben, 1844. március 9-én. Atyja Esterházy Miklós' herceg, anyja a Jersey earl-ok családjából származó Lady Sarah Villiers volt. A katonai pályát választván, a huszárságnál szolgált. 1881-ben az 5. huszárezred őrnagya lett és a nyolcvanas években Ausztria-Magyar­ország londoni nagykövetségéhez osztatott be mint katonai attasé. Ebben az állásában lépett elő 1888. január 1-én ezredessé, 1893-ban vezérőrnagygyá. 1897. október 26-án pedig aítábornagygyá. 1901-ben megszűnt katonai attasé lenni. A magy. kir. testőrség kapitányává 1902. április 21-én neveztetett ki, 1905. december 1-én pedig lovassági tá­bornoki rangot nyert. A Lipót-rend és a Szent István-rend lovagja és sok külföldi rendjel tulajdonosa. Cs. és kir. kamarás és 1902. óta va­lóságos belső titkos tanácsos. „ (Budapest, I., királyi palota. — Wien, VII., Hofstallstrasse 7.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom