1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Id. Zichy Nándor gróf - Széchényi Gyula gróf

39 a Kulpa melletti Tresíyerovácon megirta „Fundamenta juris publici Croatici" eimü művének első részét („Pacta conventa"), mely nemcsak a horvát tudományos körökben, hanem külföldi és magyar tudományos körökben is elismerést szerzett számára. (Fraknói püspök, Jurecsek stb.) Ezen müve nagyban járult hozzá, hogy Tomasic személye ma igen kedvelt és népszerű Horvátországban. Politikai ellenfelei is kénytelenek meghajolni közjogi tudása, politikai készültsége és történelmi éleslátása elölt Horvát anyanyelvén kívül tökéletesen birja még a magyar, német, francia, angoi, olasz, latin, ó- és uj-görög nyelveket. Mint politikus becsületes és nyilt, de egyúttal erélyes és határozott jelleme által íünik ki. (Zágráb, báni palota.) ID. ZICHY NÁNDOR GRÓF, kir. tárnokmester. Szül. 1829-ben november 16-án. Jogi tanulmányait részint a budapesti, részint a bécsi egyetemen végezte. Tanulmányainak befejezése után birtokai kezelését vette át; majd külföldön gazdasági tanulmányokat végzett s tanulmányairól ismertetéseket irt. Rövidesen Fehérmegye gazdasági életének a vezetője. 186í-ben Fehérmegye alispánjává választották. 1863-ban elvesztette grófi rangját és kamarásságát és börtönre is Ítéltetett a kiegyezésről irt cikke miatt. Kamarási kulcsát 1865-ben visszanyerte. A kiegyezési és az ezt követő országgyűlésen, mint a helytartótanács elnöke, a rácai mási kerületet képviselte. 1875-ben Székesfehérvár választotta meg országgyűlési képviselőnek. 1884 óta élénk szerepet visz az egyházpolitika terén. Egyik vezére a néppártnak. A Szent István- és Szent László-társulat elnöke, Kornfeld Zsigmond báró halála után pedig elnökigazgatója lett a „Magyar Általános Hitelbanknak". Cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze. (Budapest, VIII., Scitovszky-tér 1.) SZÉCHÉNYI GYULA GRÓF, kir. főlovászmester. Néhai Széchényi Pál gróf fia, született 1829. november 11-én. A középiskolákat Szombathelyen végezte el. 1848-ban a Palatínushuszárokhoz hadnaggyá neveztetett ki. Windischgraetz alatt résztvett a prágai forradalom íeveretésében és Bécs bevételében, Ezután pedig az Olaszországba küldött sereghez osztatott be. Az abszolutizmus idején Somogymegye urai marcali kastélyában gyakran jöttek össze, s itt döntöttek sok, a megyét érdeklő dologbam A hatvanas években ő is élénk részt vett a politikai és társadalmi mozgalmakban. Somogymegye gazdasági egyesületének egyik megalapítója volt. Wenckheim belügyminisztersége alatt Sopron vármegye főispánjává, majd a külügyminisztériumban udvari tanácsossá, később pedig József főherceg főudvar-