1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Tüdös János - Ugron Gábor

291 megye kir. tanfelügyelője lett, de midőn 1896-ban a nagydisznődi kerületben szabadelvü-páríi programmal megválasztották, lemondott döbbeni állásáról. Kerületét azóta megszakítás nélkül képviseli. TÜDŐS JÁNOS. (48-as Justh-párti. — Debceren I. kerület.) Született Debrecenben 1862. nov. 26-án, régi papi-tanitói családból. Iskoláit is itt végezte, a jogot is ; Budapesten szerezte meg az ügyvédi diplomát 1888-ban. Szülővárosában mint ügyvéd 1889-ben telepedett le, s a város társadalmi és kulturális életében jelentékeny szerepet játszott, különösen mint a Csokonai-körnek alelnöke, — a Mentő-egyesületnek, közhasznú munkáskert egyesületnek alelnöke. 1908. év végén a városi általános tisztújításon a függetlenségi és 48-as párt polgármester-jelöltül léptette fel, de néhány szóval kisebbségben maradt. Thaly Kálmán halála után Debrecen város I-ső választókerületében nagy többséggel megválasztották. A június 1-sői választáson másodízben választotta meg az l~ső kerület. Tulajdonképeni élethivatása az, hogy a Debreceni Első Takarékpénztárnak 1893 óta jogtanácsosa és ügyésze. Debrecen I. kerülete az idén dr. Varga Lajossal szemben, ki 149 szavazatot kapott, 691 szóval ismét megválasztotta. UGRÓN GÁBOR. (Pártonkívüli 48-as. — Szilágysomlyó kerület.) Udvarhelymegyében, Szombatfaiván született 1847-ben; középiskoláit Székelyudvarhelyen, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben végezte. Miután letette az államvizsgákat és a bírói vizsgát, 1869-ben önkéniesi évét szolgálta le. Tanulmányai befejezte után is nagyrészt az irodalomnak élt egész 1871-ig, amikor a francia köztársaságnak ajánlotta fel kardját. Franciaországon kívül küzdött Olaszország szabadságáért is Garibaldi Ricciotti táborában, majd újból Parisba tért vissza és a Commune alatt levelekkel tudósította az „Ellenőr'M. A Commune lezajlása uíán Angolországba utazott. Innét tért haza 1872-ben, s még ez évben Udvarhelyszék képviselővé választotta. Az 1882-iki országgyűlésen Kolozsvár II. kerületének mandátumával jött a képviselőházba, 1884-ben Marosvásárhely I. kerületét, 1887-ben pedig Kecskemét I. kerületét képviselte. Az 1887-iki országgyűlés vége felé tizenhét képviselővel együtt kivált a függetlenségi pártból és megalakította a nevéről elnevezett 48-as pártot. Ugyanekkor pártjával megobstruálta a kétszakaszos Szapáry-féle közigazgatási törvényjavaslatot, s ez időbe esik első szereplése a delegációban is. 1892-ben újból megválasztották Kecskeméten, de Szatmáron is mandátumot nyervén, ez utóbbi megbízást tartotta meg. Az egyházpolitikai vitában hevesen ellenezte a házasságkötés kötelező polgári formáját pártjával együtt. Az 1896-iki választásoknál kisebbségben maradt, s csak 1899-ben került be ismét a képviselőházba a szilágysomlyói kerület egyhangú választásával. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg 19*