1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Szilassy Zoltán - Szinnyei-Merse Félix

278 A szabadelvüpárt bomlásnak indult; Apponyi és hivei a nemzeti vívmányokat, Tisza követői pedig a házszabályreviziót írták zászlójukra. 1903. június. 16-án lemondott a miniszterelnökségről és Rátótra vonult vissza. A politikában azóta a legutóbbi időkig csak elvétve szerepeit; 1903. augusztusában Ő Felsége kikérte véleményét a válságra nézve, Tisza István gróf jelölésekor pedig elsimította a szabadelvüpárt belsejében támadt ellentéteket. 1904. év végén lemondott szentgotthárdi mandátumáról, de ujbói jelölték és a közvetlenül következő 1905, évi általános választások alkalmával újra megválasztották. A már azóta megszűnt alkotrnánypártnak elnöke volt, jelenleg nem tartozik párthoz. A szentgotthárdi kerület 1910 ben ismét nagy szótöbbséggel választotta meg. SZILASSY ZOLTÁN. (Nemzeti munkapárti. — Kisbecskerek kerület.) 1864-ben született Léván. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban végezte s az érettségi vizsgálat letétele uíán a magyaróvári gazdasági akadémiát fejezte be kitűnő sikerrel. Ezután a Lipthay-féle uradalom gazdatisztje lett, majd 1885-ben a földmivelésügyí kormányzat figyelme a kiváló fiatal gazda felé irányult, s a magyaróvári akadémián tanársegéddé neveztetett ki. Ezen állásában, mint a „Mezőgazdasági Szemle" főmunkatársa, figyelmet keltő gazdasági szakirodalmi tevékenységet folytatva, 1892-ig maradt. Ez évben az ,,Országos Magy. Gazdasági Egyesület" titkára léit és egy évvel később átvette a „Köztelek" szerkesztését is. Beutazta Svájcot, Angliát, Német- és Franciaországot, s tanulmányutat tett 1893-ban a csikágói világkiállításra. Tapasztalatai eredményét „Amerikai mezőgazdaság" cimü munkájában tette közzé. Nevezetes munkája még a „Takarmánynövények termesztéséről" írott. Munkatársa volt a „Hazánk"-nak "és szerkeszti a „Független Újság" cimü ismeretterjesztő népies lapot. A mezőgazdasági szakismeret terén felmutatott munkásságáért Ő Felsége 1896-ban a Ferenc József-renddel tüntette ki, három évvel később pedig a szerb Takova-rendet kapta. Az 1905-iki választások alkalmával mint Andrássypárti disszidenst a verseci kerület küldte a képviselőházba. Az alkotmánypártnak megszűnéséig igazgatója volt, később a munkapárt tagja lett. A kisbecskereki kerületben lépett fel s négy ellenféllel szemben győzött. A számarány a következő volt: Szilassy 1243, dr. Woll Ferenc 141, Mágócsy Lajos 29, Steiner Ferenc 336, Roser János 171. SZINNYEI-MERSE FÉLIX. (Nemzeti munkapárti. — Kisszeben kerület.) A sárosmegyei Jernye községben született 1864. augusztus 18-án. Középiskoláit Eperjesen elvégezve, jogi tanulmányait ugyanott kezdte és Budapesten fejezte be, ahol államtudományi államvizsgát tett. 1866ban aljegyző lett Sáros vármegyénél, de 1902-ben lemondott és átvette birtokának kezelését. Katonai kötelezettségének a 10. sz. cs. és kir. huszárezrednél tett eleget, melynek tartalékos hadnagya. Az 1910-iki választáson Hartsár István 820 szavazatával szemben 1100 szavazatot nyert a kisszebeni kerületben.