1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Szabó János - Szalay László

272 m.-fehértemplomi lovas hadapródiskola növendéke lett. A hadseregben, mint huszárfőhadnagy, tanára volt a bécsújhelyi katonai vivó- és tornatanár-képzőnek. Tizenkét évi katonai szolgálat után kilépett és Győrben telepedett meg. 1896-ban Győr városa törvényhatósági bizottsági tagnak, a györszigeti kerület pedig néppárti programmal országgyűlési képviselőjének választotta meg. E kerületet képviselte azóta folyton, előbb néppárti, később függetlenségi programm alapján. A korábbi években életmentésért a koronás arany érdemkeresztet kapta, 1904-ben pedig cs. és kir. asztalnokká nevezte ki a király. Sikeresen foglalkozott zeneszerzéssel és a magyar sportirodalom tevékeny munkása. Mint kitűnő vivó négy éven át volt kedveit vivóbajtársa Szilágyi Dezsőnek. A császári és királyi 7. sz. huszárezrednek jelenleg is tartalékos főhadnagya. Az 1910-iki választáson 1206 szavazatot nyert Nagy János 324 szavazatával szemben. SZABÓ JÁNOS. (Nemzeti munkapárti. — Nagyvázsony kerület.) Iklódi Szabó János az államtudományok tudora, született 1877.. október 25-én Veszprémben. Apja Imre, a veszprémi kerületet több cikluson át képviselte. A középiskolákat a veszprémi kegyesrendi főgimnáziumban végezte, jogi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Genfben fejezte be. Katonai szolgálatát a klagenfurti 6. számú cs. és kir. huszárezrednél teljesítette. Alig múlt 21 éves, már megyei 'közszolgálatát megkezdte, 1899-ben mint a Devecseri járás főszolgabírója működött, később a vármegye tiszteletbeli főszolgabírója, mely minőségben 1907-ig teljesített szolgálatot. Ekkor fogalmazói minőségben a belügyminisztériumba lett kinevezve, hol előbb a községi, később a gyermekvédelmi osztályban végzett funkciót. A községi osztályban tevékeny részt vett a segédjegyzők országos szervezésében, a gyermekvédelmi osztályban a magyar állam gyermekvédelmének külföldön való ismertetésével foglalkozott. Irodalmi dolgozatai közül nagy feltűnést keltettek a „Budapesti Hirlap"-ban megjelent „szegényügyek rendezése" cimü tárcái. Az 1910-iki választáson dr, Rősa Ferenc 207 szavazatával szemben 883 szavazatot kapott. A harmadik jelölt, Perczel Móric a választás előtt visszalépett. SZALAY LÁSZLÓ. (48-as Kossuth-páríi. — Szin kerület.) Az abaujmegyei Beret községben 1857. január 28-án született. A gimnáziumot Miskolcon végezte, jogi tanulmányait ptdig Eperjesen folytatta, s 1875-ben fejezte be. 1878 ban sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát, s azóta Kassán virágzó ügyvédi irodája v^n. Kassa és AbaujTornamegye közügyei iránt mindig érdeklődést és buzgalmat tanúsított, s szereplésével nagy népszerűséget biztosított magának. Virilis jogon tagja a megyebizottságnak, a kassai ügyvédi kamara választmányi tagja, a közigazgatási bizottság erdészeti és pénzügyi szakosztályainak elnöke,