1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Skrovina Mátyás - Solymosy Lajos báró

269 SKROVINA MÁTYÁS. (Nemzeti munkapárti. — Zólyom kerület.) Született Breznóbányán 1849. évi december 30-án, odavaló tősgyökeres polgárcsaládból. Elemi iskoláit otthon elvégezve, a tanulni vágyó fiút Késmárkra vitték szülei s ott, majd Rimaszombatban s végül Iglón végezte a gimnáziumot. Elvégezvén a jogot, rögtön letette az államvizsgát is. Budapestre jött, ahol Zboray Béla ismert nevű ügyvéd irodájába lépett. Röviddel ezután máris nagy kitüntetésszámba menő ajánlatot kapott Zólyom vármegyétől, hogy jöjjön Zólyomba segédszolgabirónak. Akkor a hires Radvánszky Antal volt a vármegye főispánja, Grünwald Béla az alispán, Tomka Gyula volt a zólyomi szolgabíró, ki mellé 1872-ben segédszolgabirónak jött, de már az 1875. év őszén ezen minőségében Nagyszalatnára helyeztetett át. Itt állásáról 1877. májusában lemondott, mert attól tartott, hogy annyira beleéli magát a vármegyei életbe, hogy az ügyvédi diplomát nem lesz módjában megszerezni. Elment prokuristának Besztercebanyára Amman Arzén irodájába s még ugyanazon évben Budapesten letette az ügyvédi vizsgát. Ugy volt, hogy Besztercebányán nyit ügyvédi irodát, de az épp^n akkor bekövetkezett általános tisztujitáskor zólyomi szolgabírónak választották s az 1878. év első napjától kezdve 1896. évi októberig ezen állásában hivatalos hévvel s szorgalommal iparkodotí megfelelni a hozzá fűzött várakozásoknak. 1896. évben a megüresedett zólyomi polgármesteri állásba ment át. Országgyűlési képviselőnek egyhangúlag választatott meg. SOLYMOSY LAJOS BÁRÓ. (Nemzeti munkapárti. — Borosjenő kerület.) 1865-ben született Sütörön, Sopronmegyében. Gimnáziumi tanulmányait részint otthon, részint pedig Bécsújhelyen, Genfben és Sopronban végezte. Önkéntesi évét leszolgálván, a 2. sz. dragonyosezredben tartalékos hadnagyi rangot nyert, onnan pedig a 8. sz. honvédhuszárezredbe helyeztetett át. 1884—86-ban a magyaróvári gazdasági akadémiát látogatta. 1887-ben Aradmegyébe költözött, ahol nagy buzgósággal fogott hozzá újonnan szerzett borosjenői uradalma rendezéséhez. Elénk részt vett a megyei és társadalmi életben, tagja a törvényhatósági bizottságnak. Az 1895-ben szervezett mezőgazdasági bizottságnak elnöke lett. Számos jótékony egyesületet alapított. 1880. óla felügyelője az apateleki ág. ev. egyháznak. 1896. május 2-án a képviselőház tagja lett. 1896-ban, valamint 1901-ben a borosjenői kerület bizta meg képviseletével szabadelvű programmal. 1905-ben az általános választáskor kisebbségben maradt, ekkor eszközölte ki a királyi meghivólevelet és elfoglalta helyét a főrendiházban. Az 1910. évi választáson ismét fellépett s a borosjenői kerületben választották meg nagy szótöbbséggel.