1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Meskó László - Mezőssy Béla - Miháli Tivadar

235 I MESKÓ LÁSZLÓ. (48-as Justh-párti. — Nyíregyháza kerület.) 1851-ben született Nyíregyházán. Szülővárosában és Eperjesen végezte középiskoláit, s mint egyetemi hallgató a budapesti és a bécsi főiskolák jogi fakultásaira iratkozott be. Letéve az ügyvédi vizsgálatot, Nyíregyházán nyitott irodát. Ezen városnak 1892-ig tizennégy éven keresztül volt tiszti főügyésze. 1879-ben, mint tartalékos hadnagy, részt vett Bosznia megszállásában és főhadnagyi ranggal lépett ki a katonaságtól. 1892-ben, Irányi Dániel halála után, aki anyai ágon nagybátyja volt, Békés város választotta meg képviselőnek Kaas Ivor báróval szemben, függetlenségi programmal. A békési kerületet 1901-ig képviselte. Ez után négy évig nem volt képviselő. 1905-ben Nyíregyházán választották meg ismét. A vármegyei és városi közéletben vezető szerepet visz. Elnöke a függetlenségi pártnak és kaszinónak, helyettes elnöke és jogtanácsosa a Nyíregyházai Takarékpénztárnak. Egyházi és tanügyi téren is jelentékeny munkásságot fejt ki, mint a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerület főgondnoka, s a nyíregyházai gimnázium felügyelője. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának régi tagja, s az erdészeti albizottság elnöke. A koalíciós rezsim végefelé az igazságügyi ministérium államtitkára volt, most a függ. 48-as párt tiszteletbeli elnöke. A választáson Szávay Gyula volt az ellenfele, kinek 415 szavazata ellen 1264 szóval győzött. MEZÖSSY BÉLA. (48-as Kossuth-párti. — Nagykálló kerület.) Tolcsván, Zemplénmegyében született, 1870. november 13-án. Középiskoláit elvégezvén, Pécsen, Sárospatakon és Budapesten jogot hallgatott. Önkéntesi évét a 14. sz. közös huszárezrednél szolgálta le, s ez ezredben tartalékos hadnagyi rangot nyert. — Tanulmányai befejezetével megyéjénél kezdte pályáját mint tiszteletbeli aljegyző. Az 1896 iki általános választások alkalmával függetlenségi párti programmal Nagykállón lépett fel és e kerületben Vay Ádám gróf volt főispánnal szemben meg is választották. A következő három választáson egyhangúlag nyerte el mandátumát. Kiváló szónoka a függetlenségi pártnak, különösen közigazgatási kérdésekben, több izben volt hivatalos szónoka, s beszédeivel sokszor keltett általános feltűnést. 1906. május havában a földmivelésügyi minisztérium államtitkárává neveztetett ki, és ebben a minőségében a kiegyezési tárgyalásokon tevékeny részt vett. Választása 1910-ben egyhangú volt. MIHÁLI TIVADAR. (Román nemzetiségi. — Nagyilonda kerület.) Kisbuny, szolnok-dobokamegyei községben született 1855. március 15-én. A gimnáziumot Nagybányán és Kolozsvárt végezte, ugyonitt hallgatta a jogot is. 1883-ban a jogtudományok doktorává avatták,