1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Hosszu Vazul - Radnai Farkas - Párvy Sándor

19 - HOSSZÚ VAZUL, lugosi g. k. püspök. Született 1866-ban. Gimnáziumi tanulmányait Szászrégenben és Marosvásárhelyt végezte, felsőbb iskoláit pedig Rómában, a „Collegium de propaganda fide" intézetben, Áldozárrá 1886-ban szenteltetett fel s rövid idő múlva a balázsfalvai papnevelő-intézet tanára, majd a balázsfalvai főgimnázium igazgatója lett. Ez alatt az idő alatt irta meg a középiskolákban általánosan használt pszichológiai és logikai tankönyvét. Erre az időre esik a magyar nyelv terjesztése körül kifejtett tevékenysége is. 1898-ban tagja lett a balázsfalvai káptalannak. Hazafias szellemét igen jellemzi, hogy amikor 1891-ben a román tuizók „Memorandum"-ot készültek beadni, figyelmeztette őket arra a veszélyre, amelylyel a magyar alkotmánnyal való összeütközés járhat. A közoktatás terén kifejtett tevékenysége mellett a vármegye közéletében is nagy szerepet játszott. Lugosi g. k. püspökké 1903. május 10-én neveztetett ki. (Budapest, V., Continental-szállcda. — Lúgos.) RADNAI FARKAS, besztercebányai r. k. püspök. Született Kisjenőn, 1848. március 25-én. Elemi iskoláit Békéscsabán, középiskoláit Nagyváradon, teolog. tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Pappá 1871-ben szenteltetett. Előbb Endrődre neveztetett ki segédlelkészszé, majd 1872-ben Lipovniczky nagyváradi püspök udvarába került, ahol szertartásmester, később titkár, majd irodaigazgató lett, amely állásában a későbbi püspökváltozásokkor is megmaradt. 1889-ben nagyváradi kanonokká neveztetett ki, majd a papnevelő-intézet kormányzójává. 1901-ben pápai prelátus lett. Még ebben az évben europei püspökké neveztetett ki. 1902-ben fölszenteltetett püspökké és segédpüspöki teendőket végzett Schlauch bíboros mellett. 1904. április 6-án Rimely Károly utódja lett a besztercebányai püspöki széken. 1905. március 3-án Dessewffy csanádi és Firczák munkácsi püspökkel együtt a budapesti egyetem teológiai díszdoktorává avattatott. Elnöke a Szent-László-társulatnak és a Magy.-Tót Közműv. Egyesületnek. (Garamszentkereszt.) PÁRVY SÁNDOR, szepesi r. k. püspök. Gyöngyösön, 1848. október 2-án született. Középiskoláit Gyöngyösön és Egerben, teológiai tanulmányait pedig a bécsi Pazmaneumban végezte. 1871-ben áldozárrá szenteltetett. 1872-ben szemináriumi tánfelügyelő lett Egerben, 1873-ban pedig szentszéki aljegyző és levéltárnok. 1875-ben hittudorrá avattatott, 1881-ben pedig érseki titkár, nemsokára irodai igazgató, cs. és kir. udvari káplán, végül 1892-ben egri kanonok, jogakadémiai igazgató. 1903-ban püspökké szenteltetett, 2*