1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Maczky Emil

227 adóról, a koronaértékben való kötelező számítás behozataláról, az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról, a naptárak, hirdetmények, hirlapi beiktatások bélyegkötelezettségének megszüntetéséről szóló és még igen sok egyéb fontos törvénycikk. 1901-ben arról is gondoskodott, hogy a várban és vizivárosban több épületben elhelyezve volt m. kir. pénzügyminisztérium díszes épületben megfelelő elhelyezést nyerjen, mely célból kisajátítás utján megszerezte a várban a Szentháromság-tér és a Fortuna-köz között fekvő épületeket; az uj palota 1904. őszére készült el. Abrudbánya, Sepsiszentgyörgy, Selmecbánya, I láramarossziget és még több vidéki város díszpolgára. 1903-ban ő készítette a tisztviselők fizetésrendezéséröl szóló törvényjavaslatot. A Khuen-kormány második lemondása utáni időben a király több ízben fogadta, ő mutatta be a Felségnek a kilences bizottság határozatait; Ő Felsége a kabinetalakitással is megkínálta, de a megbízatást nem fogadta el. 1905,, január 15-én ünnepelte miniszterségének tízéves jubileumát, amikor Ő Felségétől is kapott üdvözlő táviratot. Minisztériumának e tiz év alatt kifejtett működéséről vaskos kötetben számolt be. 1905. elején nőül vette királdi Herz Zsigmond udvari tanácsos özvegyét, Freyenfeld Rózát. 1901-ben Körmöcbánya városa választotta képviselővé, 1905-ben Győrött és Körmöcbányán nyervén mandátumot, az utóbbit tartotta meg. Á Tisza-kormány lemondása alkalmával ő is lemondott tárcájáról. A Fejérváry-kormány alatti válság idején feltűnt egy a katonai kérdés megoldására vonatkozó terve, melyet a király is komolyan mérlegelt. Személye a Wekerle-kormány lemondása után került ismét előtérbe, amikor a királynak azt ajánlotta, hogy a parlament legnagyobb pártjával, a függetlenségi párttal, majd ennek szétszakadása után a Justh-csoporttal kezdjen tárgyalást. Ezek a tárgyalások azonban — főként Justh Gyula emlékezetes audienciája után — balsikerrel jártak és igy meghiúsult Lukács kabinetalakitási kísérlete is, melyre Ő Felsége designálta. A közvetlenül ezután megalakult Khuenkabinetben mint pénzügyminiszter foglal helyet. Az 1910-iki választáson Körmöcbányán Vizy Ferenccel szemben, ki 181 szavazatot kapott, 357 szóval, Nagyenyeden pedig Asztalos Kálmánnal szemben, ki 230 szavazatot kapott, 624 szóval választották képviselővé. MACZKY EMIL. (48-as Justh-párti. — Nagyfüged kerület.) Egerben, 1856-ban született, atyja járási orvos volt. A jogi tanulmányok elvégzése után, 1882-ben Hevesmegye egyhangúlag segédszolgabiróvá választotta meg, 1888-ban főszolgabíró lett. 1896-ban főjegyzővé választották egyhangúlag. Mint Eger főjegyzője 1898. május 18-ik napjáig állott szolgálatban és ezen időtartam alatt hivatalos ügyeinek intézése mellett nagy kulturális tevékenységet fejtett ki; mint a róm. kath. iskolaszék világi elnöke, a tanügy terén ért el szép eredményeket, mint a hevesi önkéntes tűzoltó-egylet egyik alapítója, szervezője és oktatója, 1883. év január havától állandóan főparancsnoka, az egylet fejlesztése körül nagy tevékenységet fejtett ki; 15*