1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - László Mihály - Lázár István gróf

222 mely minőségében bizottsági tagságra nem vállalkozott többé s csak a felirati bizottság tagjai sorában foglalt helyet. 1897-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1898. decemberben Szilágyi Dezső képviselőházi elnök lemondása után ő is lemondott képviselőházi alelnöki tisztségéről és a disszidensek csoportjához sorakozott. 1901-ben Nagybányán kisebbségben maradt; 1902 elején időközi választáson Csacán választották meg. A közgazdasági és politikai irodalom terén nevezetes tevékenységet fejtett ki. „A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában" cimü tanulmánya eredeti felfogásával élénk eszmecserét idézett fel. 1902. május 5-én kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki, mely állásától a Széli-kabinet lemondásakor (1903) megvált; június 27-én újból kinevezték kereskedelemügyi miniszterré, de a Khuen-Héderváry-kabinettel őt is felmentették s november 13-án visszatéri egyetemi katedrájára. 1905-ben Csacán újra megválasztották. A koaliciós aera alatt nem vállalt mandátumot. A Khuen-kormány alakulásakor az általános figyelem és érdeklődés központjában állott, mert Khuen-Héderváry miniszterelnök naponta felkereste, hogy tanácsát kikérje. A választáson két kerület — Versec és Debrecen —- is megválasztotta képviselőjéül. Debrecenben 856 szóval, Kőrösy Kálmán 635 szavazatával szemben választották képviselővé. Versecen először pót választásba került, majd 1076 szóval győzött Heegen Reinhold német nemzetiségi agitátor 871 szavazata ellenében. LÁSZLÓ MIHÁLY. (Nemzeti munkapárti. — Gyulafehérvár kerület.) A bukovinai ístensegitsen született 1849. augusztus 26-án. Középiskoláit Esztergomban, a jogot és bölcsészetet pedig Budapesten és Bécsben végezte és a jogi vizsgákon kivül bölcsészettudori oklevelet is szerzett. Ezután egy ideig szépirodalommal foglalkozott, majd pedig 1876-ban a budapesti V. ker. főgimnáziumhoz tanárrá neveztetett ki, nemsokára pedig maga nyitott nyilvános tan- és nevelőintézetet. A csángó-kérdés egyik első harcosa volt a sajtó terén. E kérdés tanulmányozására 1875-ben kormánykiküldetést is nyert s tanulmányozása eredményeiről „Keleti testvéreink" cimmel 1882-ben könyvet adott ki. E mü teremtette meg a csángó-magyar egyesületet s hatása alatt 5000 bukovinai székely került vissza a hazába. Irodalmi működését a Petőfi-társaság azzal honorálta, hogy tagjai sorába választotta be. Képviselői megbízatást Oláhfalun vállalt először 1887-ben szabadelvű párti programmal. 1892-ben, valamint 1896-ban és 1901-ben is Székelyudvarhely mandátumát nyerte. Az elmúlt cikluson mint pártonkivülit Gyulafehérvár választotta képviselőjévé. 1910-ben egyhangú választással lett a képviselőház tagja. LÁZÁR ISTVÁN GRÓF. (Nemzeti munkapárti. — Bánffyhunyad kerület.) Bencenc hunyadmegyei községben született 1864-ben. Korán ehünyt édesatyja, a tudós Lázár Kálmán gróf halála után Lázár Imre gróf vette gondjai alá. Korán kezdett érdeklődni a közügyek iránt s -