1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Karátsonyi Jenő gróf - Kazy József

209 KARÁTSONYI JENŐ GRÓF. (Pártonkívüli 67-es. — Zichyfalva kerület.) A torontálmegyei Beodrán született 1861. augusztus 5-én. A gimnáziumot Budapesten, a jogot pedig Louvainban végezte. Hazatérte után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is, azután pedig Torontálmegye tiszteletbeli aljegyzője lett. Nagyobb utakat tett Európában, melynek majdnem minden államát beutazta; utazott Afrikában is. A bánlaki hitbizományi uradalom ura, melyet mintagazdasággá alakitott át és benne nagyszabású újításokat létesített; rizshántolót épittetett, vízszabályozási munkálatokat végeztetett, nagyszabású haltenyészdét állított föl stb. 1890-ben cs. és kir. kamsrás lett. Élénk részt vett Torontálmegye közéletében és mint örökös jogú tag a főrendiház ülésein, valamint e ház több bizottságában. 1896-ban választották meg először Zichyfalván s e kerületet azóta megszakítás nélkül képviseli szabadelvüpárti programmal. Valóságos belső titkos tanácsos, a máltai rendnek tiszteletbeli lovagja, elnöke a budapesti önkéntes mentőegyesületnek és a torontálmegyei magyar közművelődési egyesületnek. Neje Andrássy Karolin grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy. Az 1910-iki választáson ellenfelének, Marék Ernőnek 938 szavazatával szemben 1014 szóval győzött. KAZY JÓZSEF. (Nemzeti munkapárti. — Sátoraljaújhely kerület.) Garamveszelei Kazy József, született 1856-ban, Nemes-Orosziban, Barsvármegyében. Ősi magyar nemesi családból származik. Középiskoláit Budapesten a piaristáknál, jogi tanulmányait pedig a budapesti tud. egyetemen végezte. Mint egyéves önkéntes a 10. sz. dragonyosezrednél szolgált, azután tartalékos hadnagy lett a császárhuszároknál, 1884-ben ugyanott tart. főhadnagy, 1890-ben pedig a honvédhuszároknál tart. százados, mely rangot ma is birja. 1883-ban Ő Felsége a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta neki. Állami szolgálatba 1878-ban lépett, kineveztetvén fogalmazó gyakornokká az akkori m. kir. földmivelési-, ipari- és kereskedelmi minisztériumhoz, később ezen minisztérium szétosztásakor a földmivelésügyi minisztériumban maradt és itt fokról-fokra előlépvén, 1894-ben osztálytanácsos, 1904ben pedig miniszteri tanácsos lett. Szolgálatát a minisztérium állategészségügyi osztályában kezdte meg, később a mezőgazdasági statisztikai és mezőrendőri ügyosztályban dolgozott, hol mint miniszteri titkár, ügyosztályvezető lett. 1897-től 1900. év végéig mint a földmivelésügyi minisztérium képviselője, a párisi nemzetközi kiállitás kormánybiztosságához osztatott be, mely megbízásából kifolyólag az 1900. évben a helyszinén működött. Parisból hazaérkezve, a mezőgazdasági osztály vezetésével bízatott meg. 1901. végén mint miniszteri megbízott a ruthén akció vezetését vette át. Később miniszteri megbízotti hatásköre a székelyföldi és felvidéki akciók vezetésére is kiterjesztetvén, a minisztérium illetékes főosztályának főnökévé neveztetett ki és egyúttal a minisztérium elnöki osztályának is főnöke lett, mely utóbbi megbízásában 2 és fél évig működött. 1910. május havában a föld-