1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Justh János

207 hangulag történt. Közigazgatási és vízszabályozási cikkeket irt. 1890-ben a függetlenségi és 48-as párt elnöke lett. 1891-ben megbízták a közigazgatási vita rendező bizottságának elnökségével. 1893-ban párbajban súlyosan megsebesült és még fel sem épült, mikor a függetlenségi párt Eötvös Károly lemondása folytán elnökévé választotta. 1895. február 22-én a régi függetlenségi pártkörből kilépett, vele kiváltak még 35-en és az Eötvös-frakcióval együtt uj függetlenségi és 48-as kört alakítottak, e kör tagjainak száma csakhamar 50-en felül emelkedett; elnökül Justhot választották meg, mely tisztéről 1895. december elején mondott le Kossuth Ferenc javára. Az interparlamentáris konferenciának tagja volt; tagja volt továbbá annak az országgyűlési küldöttségnek is, melyet az ezeréves ünnepség alkalmával a szent korona és a koronázási jelvények átszállítására rendeltek ki. Nagy munkásságot fejtett ki az összeférhetlenségi és a büntető perrendtartásra vonatkozó törvényjavaslatok megalkotásánál. 1898-ban vezetője volt a Bánffy-kormány ellen indított obstrukciónak. 1904. november 18-ika után alakult szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagjává választották. 1905. febr. 20-án a képviselőház elnöke lett. ATisza-kormány lemondása után bekövetkezett válság alkalmával Ő Felsége az ő tanácsát is meghallgatta. A koalíciós kormányzat idején a képviselőház elnöke volt s mikor a bank-kérdés felmerült, a rendes parlamenti szokás ellenére, leszállott elnöki székéből s ugy agitált a kormány törekvései ellen. A helyzet ezenközben kritikussá lett, a kormány lemondott s bár újra kinevezték ideiglenes minőségben, 9 hónapos kormányválság következett. Justh a bank-kérdést terminushoz kötötte. Emiatt a függetlenségi párt kebelében is válság támadt, mely arra kényszeritette Kossuth Ferencet, a párt vezérét, hogy híveivel együtt kilépjen a pártból. Már ezelőtt s ekkor is Lukács László volt pénzügyminiszter kisérlette meg, hogy a függetlenségi párttal kormányzati megállapodást létesítsen. Ez azonban nem sikerült. Justh Gyula, Lukács előterjesztésére, kihallgatáson jelent meg a király előtt s ez után minden további tárgyalásnak egyszerre vége szakadt. Az 1910-iki általános választások előtt az általános, egyenlő és titkos választói jog hívének vallotta magát. A függetlenségi 48-as párt elnöke. Az 1910-iki választáson Makón Rényi József dr. volt az ellenjelöltje. Justh 1671, Rényi 460 szavazatot kapott. JUSTH JÁNOS. (48-as Justh-párti. — Hajdúszoboszló kerület.) 1879. augusztus 11-én, Tornyán, Csanádmegyében született. Fia Justh Gyula volt képviselőházi elnöknek. A jogot Budapesten és Lipcsében hallgatta s a jogi és államtudományi tudori oklevelet Budapesten szerezte meg. Mint önkéntes, a 13-ik jász-kun huszárezredben szolgált, a vizsgát kitüntetéssel tette le. 1905-ben ügyvédi oklevelet nyert. Ezután az igazságügyi szolgálatba lépett és legutóbb aljegyző volt a pestvidéki kir. ügyészségnél. A hajdúszoboszlói kerület most választotta meg másodszor. Justh 1181, ellenfele Mezőfi Vilmos 860 szavazatot nyert.