1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Horváth József - Horváth Mihály

198 Németországot s hosszabb időt töltött Berlinben. 1892-ben íett ügyvédi vizsgát s Budapesten telepedett le. A „Magyar Jogász" cirntí szaklapnak egyik alapítója és társszerkesztője s a „Törvényszéki és Rendőri Újság" főszerkesztője volt. Fejér vármegye közéletében évek óla tevékeny részt vett. A Fejérváry-kormány alatt utóbbi időben lefolyt küzdelemben, mint a megyei ellenzék egyik vezérlőférfia és az alkotmányvédő ötvenes bizottság tagja, hathatósan közreműködött. Fejér vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja. A budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja. 1891-ben a csákvári választókerület, Meszlény Lajos kerülete, küldte a parlamentbe függetlenségi és 48-as párti programmal. Az 1905-iki, valamint az 1906-iki választás alkalmával ugyané kerületben egyhangúlag választották meg. 1910-ben ellenie Lichtenstein József 410, ő 1127 szavazatot kapott. HORVÁTH JÓZSEF. (48-as Kossuth-párti. — Nyirbogdány kerület.) 1864. augusztus 6-án Szabolcsmegyében született. Középiskolái elvégzése után a debreceni gazdasági intézetnek volt egy évig haligatója, de családja kívánságára az orvosi pályára lépett és az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte el. Orvosi oklevelet Budapesten szerzett és egyideig gyakornok volt Kétly, majd Kézsmárszky tanár klinikáján. Orvosi gyakorlatát Nyíregyházán kezdte meg, honnan hivatalos orvosnak Kemecsére ment. Eközben eleget tett Bécsben hadkötelezettségének és tartalékos segédorvosi minőségben tiszti rangot nyert. Hat évi orvosi gyakorlat után visszavonult besztercei birtokára, jelenleg annak kezelésével foglalkozik. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak és tanácsjegyzője az ev. ref. egyházmegyének. A múlt országgyűlésen a nagyvázsonyi kerületet képviselte. /Most Nyirbogdánybau választották meg egyhangúlag. HORVÁTH MIHÁLY. (48-as Kossuth-párti. — Kecskemét felső kerület.) 1859-ben született Kecskeméten s középiskolai tanulmányait is ott végezte az ev. ref. kollégiumban, többször ösztöndijat nyerve és egy nagyobb történelmi pályadijat. A budapesti egyetemen nyerte orvosi képesítését s előbb Janny professzor osztályán, majd Lumnitzer tanár mellett volt műtő-növendék, később a katonaságnál első osztályú ezredorvos lett s huszonöt éve gyakorló orvos szülővárosában, A kecskeméti jogakadémián a közegészségügy magántanára s az iskolai és közegészségügyi bizottságnak tagja. Népszerűségét nemcsak mint kiváló orvos, hanem mint a közügyek fáradhatatlan munkása is szerezte. Virilis tagja a törvényhatóságnak s választott tagja a közigazgatási bizottságnak. Vezérszerepet visz társadalmi és gazdasági téren is: a kaszinónak elnöke s a kecskeméti orvos-szövetségnek alelnöke, két előkelő pénzintézetnek igazgatósági tagja, a gazdasági egyesületnek s az első kecskeméti pinceszövetkezetnek választmányi tagja s amellett gyakorlati téren is működik mint gazda és mint szőlőbirtokos. Ellenjelöltje Szappanos István volt, aki időközben visszalépett.