1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Hantos Elemér - Hartner Géza

188 sziója idején kilépett a szabadelvű-pártból s az uj nemzeti párt tagja lett. Mint Apponyi buzgó hive, követte vezérét a függetlenségi pártba is és az 1905-iki, valamint a legutóbbi választásnál függetlenségi pro­gramm alapján került be a képviselőházba. A parlamentben leginkább közigazgatási kérdésekben és földmivelési ügyekben szokott felszólalni s a magyar lótenyésztésnek és sok más közgazdasági érdekünknek a sajtóban is lelkes szószólója. Legutolsó választása egyhangú volt, HANTOS ELEMÉR. (Nemzeti munkapárti. — Dobra kerület.) Született 1881-ben Budapesten. Középiskoláit a soproni ág. ev. lyceumban végezte jeles eredménynyel. A soproni Magyar Társaságnál három irodalmi dijat nyert. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, ahol csakhamar feltűnt a jogi szaklapokban irt cikkeivel és „A köteles rész a római és modern jogokban" cimü pályanyertes dolgozatával. Az egyetem rektorának, dr. Vécsey Tamásnak ajánlatára dr. Wlassics Gyula akkori kultuszminiszter házába került. Az egyetemen a már emiitett mun­káján kivtil első dijat nyert: „A hagyományi és hitbizományi jog rend­szeréről" és „Anyagi perjogunk alapelveiről" irott munkáival. Tanul­mányi célból hosszabb időt töltött Bécs, Lipcse és Paris jogi egyete­mein. Tanulmányai befejezése után a kormány ösztöndíjjal Angiiába küldötte, ahol Cambridge és Oxford egyetemein töltött egy esztendőt. Itt nagyobb munkát adott ki angol nyelven az angol és magyar alkot­mány párhuzamáról „The Magna Carta of the English and Hungárián Constitution" ( cimen. Munkáit Amerika és Anglia első szak- és napi­lapjaiban méltatták. Angliából visszatérve előbb édes apja, majd dr. Krasznay Ferenc képviselő ügyvédi irodájába lépett, ahol a pénzintéze­tek akkor kezdődő szervezkedési mozgalmaival ismerkedett meg. 1904-ben a vidéki pénzintézetek központi bankjánál jogügyi titkár leit. Még ez év végén ügyvezető titkára lett a vidéki pénzintézetek szövetsé­gének, mely később főtitkárává választotta. Ezen minőségében öt éven át szerkesztette a „Pénzintézeti Szemle" cimü lapot. Időközben egész sorozatát adta ki a pénzügyi és hiteljogi tanulmányoknak: „A konver­ziós törvény reformja", „A pénzintézetek ellenőrzése Magyarországon", „Hitelszövetkezetünk fejlődésének ujabb irányai", „A váltóóvás reformja törvénytervezettel", „A csekjog kodifikációja", „A nemzetközi egy­séges váltójog", „Budapesti váltószabályok". Sajtó alatt van „A pénz­intézeti adózás kézikönyve" c. munkája 1908. óta ügyvédi gyakorlatot folytat. Kezdeményezésére alakult múlt év végén a „Pénzintézetek Orszá­gos Nyugdijegyesülete", melynek ügyvezető alelnöke. Jelenleg a „Pénz­intézetek Országos Egyesülete" ügyvezető igazgatója. A választáson ellenfele, Moskovics Iván 145, ő 368 szavazatot kapott. HARTNER GÉZA. (48-as Kossuth-párti. — Muraszombat kerület.) Született 1872-ben Muraszombaton. Kereskedelmi iskolát végzett. Vasmegyében úttörője volt avendek köztaz első ipari vállalkozásnak modern

Next

/
Oldalképek
Tartalom