1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Bende Imre - Hornig Károly báró

14 egyházmegyéje közoktatásügyének hatalmas lendületet adott. Ezen intézet kibővítésére később ismét 50.000 koronát adományozott, egy építendő - leánynevelő-intézet céljaira pedig 40.000 koronás adományt tett. A pápa házi prelátusává, trónállóvá és romai gróffá nevezte ki. A millennium alkalmából érdemeinek elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntettetett ki. 1903. óta valóságos belső titkos tanácsos. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Eperjes.) BENDE IMRE, nyitrai r. k. püspök. Született Baján, 1824. augusztus 28-án. Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneuraban végezte. Kalocsán 1847-ben pappá szenteltetett és két esztendeig segédlelkész volt. 1849-ben a szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházjog és lelkipásztorkodástan tanára lett. 1852-ben érseki levéltárnok, 1853-ban szentszéki jegyző lett, 1854-ben pedig a futtáid plébániát nyerte el, ahol másfél évtizedig lelkészkedett. 1858-ban mint kerületi jegyző, 1864-ben pedig mint esperes működött. 1869-ben elnyerve az Isten áldásáról cimzett apátságot, Újvidékre került plébánosnak, ahol 1881-ben országgyűlési képviselővé választatott. Másodízben is egyhangúlag választatott e város képviselőjévé, amelyet igy két országgyűlésen át képviselt. Működésének nagy eredménye, hogy sikerült az újvidéki szerb pártot felbomlasztani, s a magyar pártot egyesítenie. A délvidéki magyarosodási mozgalomnak ő volt akkoriban egyik első korifeusa. 1887. május havában a besztercebányai püspökséget foglalta el, s ottani főpásztorkodása alatt számos templomot, paplakot és iskolát állíttatott nagy áldozatok árán helyre, s emellett még uj templomot és építtetett. 1893-ban a nyitrai püspöki, székre helyeztetett át, ahol folytatta a kegyurasága alá tartozó egyházi épületek helyreállítását, s itt katholikus leányiskolát is építtetett. Egymázmegyéjében a népoktatás ügyét segélyadományaival sok izben mozdította elő. A millenniumi években számos nagy összegű pályadíj kitűzésével az egyházi művészeteket emelte. Áldozatkészségéről a szegények emlékeznek meg hálásan, akiket állandóan segélyez, s az a negyven tanuló, akiket mindennap élelemmel lát el. 1897-ban aranymiséje alkalmából Ő Felsége a Ferenc József-rend nagy keresztjével tüntette ki, 1900-ban pedig pápai trónállóvá és római gróffá neveztetett ki. Valóságos belső titkos tanácsos lett az 1904. évben. (Budapest, IV., Hungária-szálloda. — Nyitra.) HORNIQ KÁROLY BÁRÓ, veszprémi r. k. püspök. Született Budán, 1840. augusztus 10-én. Középiskoláit Budán, Bécsben és Nagyszombatban végezte el. Életét a papi hivatásnak akarván szentelni, növendéke lett előbb a nagyszombati papnevelőnek, majd pedig a budapesti központi papnevelő-intézetnek. Teológiai tanulmányait kibővitendő, a bécsi szent Ágostonról elnevezett hittani