1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Samassa József

11 leendő kineveztetése előtt is viselhesse a bibor-öltözetet. 1892. június 8-án, a 25 éves koronázási jubileum alkalmából tartott egyházi szónoklata országszerte feltűnést keltett. Nemsokára a szent István-rend nagykeresztjével tüntettetett ki s ezen rend főpapja is lett. Budapesten érseki helynökséget és az egyházi bíráskodásra külön szentszéket állított fel, 1893. január 16-án a pápa által bibornoknak kreáltatott. 1893. április 10-én egy ellene intézett merényletből titkárának, Kohl Medárdnak önfeláldozása mentette meg. 1893. májusában Rómába zarándoklatot vezetett s ekkor a pápa személyesen adta át neki a bibornok-kalapot. 1894-ben megnyitotta a budapesti katholikus nagygyűlést. 1896. május 3-án, a milleniumi ünnepély alkalmával, gyönyörű beszédet intézett a királyi párhoz és a nemzethez. A tanügy terén kifejtett tevékenysége ismeretes. Esztergomban kisdedóvónőképzőt létesített, melyben sok növendéknek fedezi élelmezési költségeit a sajátjából. A tanítóképzői tanárok fizetését is rendezte. Önzetlenségével lehetővé tette az esztergomi dunai vashid építését. Tagja a magy. tud. Akadémia igazgató-tanácsának. Áldozárságának 50 éves évfordulója alkalmával, 1905. május 24-én Ö Felsége kegyeshangu legfelsőbb kéziratban üdvözölte. (Budapest, I., Uri-utca 62. sz. — Esztergom.) SAMASSA JÓZSEF bibornok, egri r. k. érsek. Született 1828-ban Aranyosmaróthon. Középiskoláit Nyilrán, Léván és Esztergomban végezte, bölcsészeti tanulmányait pedig Nagyszombatban fejezte be. Theologiát a bécsi Pázmáneumban tanult. Pappá 1852-ben szenteltetett s tanárrá neveztetett ki a nagyszombati gimnáziumhoz. Letéve a szigorlatokat, teológiai tudorrá avattatott fel. Tiszteletbeli kánonjogtudor is. 1855-ben tanulmányi felügyelője lett a budapesti központi papnevelőintézetnek, majd 1859-ben Esztergomban a bibliai tudományok tanárává neveztetett ki. 1861-ben a pesti kir. tudományegyetem tanára lett s 1869-ben Aranyosmaróthon képviselővé választatott. 1870-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz osztálytanácsossá neveztetett ki s ezt nemsokára követte az apátság és az esztergomi kanonokság. 1871-ben a szepesi egyházmegye püspökévé, 1873-ban pedig egri érsekké szenteltetett. Irodalmi munkássága igen ismeretes s bár munkái túlnyomó részben latin nyelven jelentek meg, értekezései és számos cikke magyar folyóiratokban is közöltettek. 1873-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. A pápa házi főpapja és pápai trónálió. Elnöke a kath. központi kongrua-bizottságnak. 1892-ben a Szent István-rend nagykeresztjévei tüntettetett ki. Mint békítőnek, nagy szerepe volt a híres elkeresztelési ügyben. 1902-ben 50 éves papi jubileuma alkalmából Aachenben a Nagy Lajos által alapított magyar kápolnában mondotta el aranymiséjét. 1905. december 16-án a pápa 0 Szentsége által bibornokká kreáltatott. r (Budapest, VI., Teréz-körut 12. sz. — Eger.) A^f'fy ,7? ,;' •-' '• 'v.-y *<: . • .'-. fi ;