1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Baross Gyula - Baross János

153 BAROSS GYULA. (Nemz. munkapárti. — Nagybittse ker.) Baross Gyula — bellusi előnévvel — 1859. ápril hó 9-én Csejthén, Nyitra vármegyében született. Szülei földbirtokos család voltak Pruzsinán, Trencsén vármegyében. Apja főbíró a vágbesztercei járásban. Iskolai tanulmányait a szülői háznál, később Nyitrán, Kassán és Iglón, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1878-ban állami szolgálatba lépett. 1882-ben mint tartalékos hadnagyot mozgósították és ebbeli minőségébén 1883. május hó 16-áig, tizenhat hónapon át részt vett a hercegóc felkelés leverésében és felváltva Mostar és Nevesinje környékén táborozott. 1885-ben elnyerte a tudori fokot és előbb a zsolnai kir. járásbírósághoz aljegyzővé, majd az ügyvédi vizsga letétele után a trencséni kir. járásbírósághoz albirövá kinevezték. Ugyanezen évben tartalékos főhadnagy lett, valamint a székhelyhez nem kötött birák és albirák létszámába áthelyeztetett. 1889-ben megnősült és a pestvidéki kir. törvényszék mellé, 1892-ben biróvá történt kinevezése után a következő évben a budapesti I—

111. ker. kir. járásbiróság mellé beosztatott, ahol az uj sommás eljárás életbelépte körül elismerésre talált buzgóságot kifejtett. A telekkönyvi betétek szerkesztésével kapcsolatos ügyek körül teljesített rendkívüli szolgálataiért az igazságügyminiszter ismételten elismerésben részesítette és 1895-ben szolgálattétel végett az igazságügyminisztériumba behívta, ahol tíz éven át működött. 1896-ban a debreceni kir. ítélőtáblához bíróvá, 1905-ben pedig Trencsén vármegye főispánjává kinevezték. Végül 1906. év ápril 21-én állásától felmentetvén, nyugdíjba vonult. Az igazságügyminiszíériumban telekkönyvi betétszerkesztés és átalakítás feletti felügyelet körül foglalkozott és ennek folytán a mintegy háromszáz főre menő betétszerkesztő személyzet közvetlen főnöke volt. Pályatársai 1903-ban, huszonöt éves szolgálati jubileuma alkalmából értékes albummal, illetve albumba foglalt arcképeikkel tisztelték meg. Közben szakirodalommai foglalkozott. Önálló munkája: „A telekkönyvi bejegyzésekről a betétszerkesztés folyamán." Azonkívül számos apróbb dolgozatot készített, amelyek közül az a jelentés válik ki, melyet az igazságügyminiszter felszólítására a betétszerkesztási eljárás egyszerűsítéséről készített. Apróbb dolgozatai közül több a Magyar Jogi Lexiconban látott napvilágot. Ezenkívül elkészítette az ártéri minőségnek telekkönyvi feltüntetéséről, szóló törvény tervezetét a vonatkozó rendeletekkel, valamint a pénzügyminisztérium felhívására a kataszteri határbejárásról szóló rendelettervezetet. A legutolsó időben az alkotmányos parlamenti szokásokról irt terjedelmesebb értekezést. Ez idő szerint a bittsei kerületet (Trencsén vm.) képviseli. A választáson 347, ellenfele Holczmann Lajos pedig 320 szavazatot kapott. BAROSS JÁNOS. (48-as Kossuth-párti. — Lovrin kerület.) Pilis-Szántón, 1875. december 21-én született. A gimnáziumot Esztergomban elvégezve, mint húszéves ifjuí a budapesti egyetemen