1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - P. Ábrahám Dezső

150 kormány, a kötelező formát nem szavazta meg. A Bánffy-kormány katonai politikáját erélyesen ellenezte. Ausztriával való gazdasági viszonyunkra nézve 1898. őszén tartott bécsi és ischli megállapodások miatt a kormány ellen heves támadást intézett és ezzel kezdődött a Bánííy-kormány bukását eredményezett parlamenti harc. Mikor Széli Kálmán a kormány élére állott, Apponyi pártjával együtt csatlakozott a szabadelvű párthoz s az 1901 október 1-én megalakult képviselőház elnöke lett. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt a parlamenti béke érdekében mondott beszédet, de az obsfrukcióí útjában megállítani nem volt képes. A Khuen-kormány másodszori lemondása után a szabadelvüpártnak a katonai kérdésekre vonatkozó álláspontját a kilences bizottság az ő programínja alapján dolgozta ki és Ő Felsége a Tisza István-féle módosításokkal fogadta el. 1903 november 3-án a képviselőházi elnökségről lemondott és e hó 26-án a szabadelvűpártból is kilépett; vele kivált a volt nemzetipáríi képviselők nagy része, kikkel együtt ismét feltámasztotta a régi nemzeíipárlot. 1905 elején többedmagával belépett a Kossuth-pártba. Az 1905-iki választások alkalmával a függetlenségi eszmék érdekében óriási tevékenységet fejtett ki s e tevékenységnek köszönhette nagyrészt a függetlenségi 48-as párt parlamenti hivei számának meglepetést keltett nagy megnövekedését. Több éven át 1888-ig elnöke volt a Szent Istvántársulatnak, 1893-ban a Kisfaludy-társaság választotta tagjává s még ez évben jelent meg beszédeinek kétkötetes gyűjteménye is; 1898-ban az Akadémia tiszteletbeli tagjává lett. Az interparlamentáris konferencián a magyar csoport kiküldöííje, majd elnöke volt és a konferencián is több ízben elnökölt. E szereplése ügyünknek számtalan barátot és jóakarót szerzett s legutóbbi amerikai útja valóságos diadalut volt. A nyugati nagy nemzetek előtt ő világította meg Magyarország közjogi helyzetét, országunk önállóságát és legkiválóbb szószólója volt a külföldön a magyar érdekeknek. Társadalmi intézményeinket mindenkor támogatta működésével. 1881 óta állandóan Jászberény városának képviselője, legutóbb egyhangúlag választották' meg. 1901-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki Ő Felsége. Az 1906-ban alakult Wekerleféle koalíciós kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki a király. Egyike a jelenkor legnagyobb szónokainak, — beszédeinek szerkezete művészies, előadása előkelő és lelkesítő, tartalma gazdag és tömör, kifejezései választékosak és szókincse rendkívül nagy. Mint zenekedvelő, tevékeny részt vett a filharmonikus hangversenyek létrehozásában és színvonaluk emelésében. 1897 március 1-én veite nőül Bécsben Mensdorff-Pouilly Klotild grófnő, csillagkeresztes hölgyet; házasságukból három gyermek származott. A függetlenségi párt kettéválásakor Kossuth Ferencet követte. Az 1910-iki. általános választáson régi kerülete 489 szóval 'Gyalogh János 71 szavazatával szemben újból megválasztotta. P. ÁBRAHÁM DEZSŐ. (48-as Justh-párti. —- Karczag kerület.) 1875 július 10-én Debrecenben született; ugyanitt végezte gimnáziumi és jogi tanulmányait is. Joghallgató korában elnöke volt a