1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - IX. Bárók - Radvánszky Albert - Rédl Lajos - Révay Ferenc - Révay Gyula - Sennyey Béla

98 tagja, ahol a főrendi ellenzékhez tartozik. „Über Tabaksteuern" cimü müvét 1880-ban Lipcsében adta közre. 1885-ben nőül vette Teleki Anna grófnőt, és azóta birtokán gazdálkodik. (Budapest, VIII., Trefort-utca 2. — Ácsa, Pestm.) RADVÁNSZKY ALBERT. Pusztavarsányon, Pestmegyében született 1880. szeptember 11-én, mint néhai Radvánszky János báró zólyomi főispán fia. Kiterjedt bir­tokai vannak a pestmegyei Pusztavarsányon, a hevesmegyei Zagyva­szentjakabon és az abaujmegyei Pere és Kér községekben. Cs. és kir, kamarás. (Budapest, IV., Ferenc József-rp, 17. sz. — Pusztavarsány, u. p. Hatvan.) RÉDL LAJOS. 1830. szeptember 8-án született. A katonai pályán huzamosabban szolgált s a tényleges szolgálatból mint szolgálatonkivüli huszárkapi­tány lépett ki. Nagy kiterjedésű birtokai vannak Bácsmegyében és Alsó-Ausztriában. 1862-ben egybekelt Bussy-Mignoí Melánia grófnővel. (Budapest, IV., Hungária-szálloda. — Raszíina, p. Gákova, Bács­bodrogm.) RÉVAY FERENC. 1835. szeptember 21-én született. A közéletben már ifjúságában élénk részt vett; az 1861-i főrendiházi tárgyalásokban az ellenzék egyik legagilisabb tagja volt. Turócmegye örökös főispánja. Kiterjedt bir­toka van Mosőcon, Turőcmegyében. (Budapest, VI., Andrássy-ut 125. — Mosóc. RÉVAY GYULA. A család ifjabb ágából 1853. március 14-én született. Elvégezvén • tanulmányait, átvette turócmegyei hitbizományi birtokai kezelését és tevékenyen működik a megyei életben. Turócmegyei törvényhatósági bizottságában virilis jogon az első helyet foglalja el; a megyei köz­igazgatási bizottság tagja. 1884. óta cs. és kir. kamarás. Az 1901-i választás alkalmával a szucsányi kerületben szabadelvű programmal képviselővé választották. 1905-ben ismét elfoglalta helyét a főrendiház­ba i. Neje Berchtold Róza grófnő. (Budapest, Vili., Reviczky-tér 1. — Kísselmec.) SENNYEY BÉLA. 1865-ben született. Legidősebb fia Sennyey Pál bárónak, a főren­diház volt elnökének. A családi hitbizomány birtokosa. 1890-ben nőül vette Nádasdy Júlia grófnőt. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. -- Bély, Zemplénm.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom