1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Szilassy Aladár
47 rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Több külföldi rendjel tulajdonosa. Díszpolgára sok magyar városnak, továbbá több kulturális intézet, s számos tanitó-egyesület disztagja. Elnöke a muzeumok és könyvtárak országos tanácsának és országos szövetségének, továbbá a nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportjának, továbbá kijelölt elnöke a vámszövetség választott bíróságának és váltakozó elnöke a hatásköri bíróságnak. 1899-ben a Széli-kabinetben, majd a Khuen-Hédervárykabinetben is helyet foglalt, s mindig a vallás- és közoktatásügyi tárcát vállalta el. A vallás szabad gyakorlatáról és az izraelita vallásnak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvények végrehajtását illető rendeleteket miniszterségének első idejében bocsátotta ki. Rendkívül sokat fáradozott az állami népiskolák fejlesztésén, az állami uj népiskolai rendtartás megalkotásán, a gazdasági ismétlő-iskolák intézményének megalapításán és életbeléptetésén. A gimnáziumokra, reáliskolákra és felső leányiskolákra vonatkozólag uj tanterveket bocsátott ki, s léptetett életbe. A nőknek az egyetemre való bocsátása az ő müve. Jelentősebb alkotásai még, különösen a felsőbb oktatás terén, az uj orvosszigorlati rendtartás, a műegyetemi doktorátus életbeléptetése, a jogi oktatás reformjavaslatának elkészítése, a felső kereskedelmi iskolák uj tanterve, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása, stb. Ő alkotta meg s ő hajtotta végre a kongruatörvényt is. Azonkívül az ő nevéhez fűződik még az országos közoktatási, a képzőművészeti és a nemzeti múzeumi tanácsnak reformja, továbbá a muzeumok és könyvtárak felügyeletére hivatott tanács szervezése. A Tisza-kabinetben nem vállalt többé tárcát, hanem újból elfoglalta egyetemi katedráját. Az 1904— 1906. évek küzdelmeiben, mint Andrássyval kivált disszidens, később mint az alkotmánypárt tagja, nagy és jelentős részt vett. Wekerle miniszterelnök utódjául, a közigazgatási bíróság elnökévé 1906. április 30-án neveztetett ki. (Budapest, IV., Duna-utca 1.) SZILASSY ALADÁR, a kir. közigazgatási bíróság másodelnöke. Ősrégi nemesi családból származik, mely törzsfáját az Árpádokig tudja felvinni. A család egyik őse hü szolgálataiért 1455-ben V. László királytól Pilis vármegyében kapott donációt, fia Balázs pedig Mátyás királytól kapott nagyobb birtokadományt. A családfentartó József volt, ki a 18. században a koronaőri méltóságot viselte. Fia II. József 1835-től kezdve helytartói tanácsos és az 1846-iki erdélyi országgyűlésen királyi hivatalos. Ennek unokája Szilassy Aladár, a közigazgatási bíróság jelenlegi másodelnöke, akit hosszabb pénzügyi szolgálat után, melyben kiválóságának számos tanújelét adta, neveztek ki a közigazgatási bíróság tanácsbirájává. A szerencsétlen véget ért Latkóczy Imre halála után érdemei elismeréséül a királyi kegy a másodelnöki székbe emelte. A reform, egyház buzgó hive. (I., Vár. Közigazgatási bíróság.)
