1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Zlinszky István - Zsilinszky Mihály

301 hölgyet. 1894-ben örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. 1896-ban a zurányi kerületben képviselővé választották, 1901-ben és a következő választáson a szabadbárándi kerület mandátumát szerezte meg, melyet azóta megszakítás nélkül képviselt. A néppártnak hosszú ideig elnöke volt, de 1903-ban lemondott az elnökségről és 1904-ben ki is lépett a pártból. Azóta pártonkívüli volt, mig az 1906. évi választáson alkotmánypárti programmal nyerte el mandátumát. A munkapártba megalakulásakor belépett és a Khuen-Héderváry-kabinetben a kultusz-tárcát vállalta el. Három kerület — a pécsi, egri és szabadbárándi — választotta meg képviselőjéül az 1910-iki választáson. A három választás számaránya a következő volt. Pécs: Zichy 1180, Hamerli Imre 656.— Báránd: 1049, Fehér Alajos 533.— Eger: 1068, Babocsay Sándor 525. ZLINSZKY ISTVÁN. (48-as Kossuth-párti. — Dabas kerület.) Nagykátán, 1875. augusztus 1-én született, s miután középiskolai tanulmányait Budapesten elvégezte, Aradon megalapította a „Függetlenség" című politikai napilapot. E lapnak jelenleg is kiadótulajdonosa. Huzamosabb ideje vezeti a „Magyarország" sportrovatát, amely az első ilynemű magyar ujságrovat volt. — A magyar sportnak egyik leghivatottabb művelője és a hazai sportirodalomnak jeles tollforgatója és szinte megalkotója. Hat esztendőn keresztül legyőzetlenül őrizte meg a Magyar Athletikai Klub birkózó bajnokságát. „Sport" cimü darabjában,, amely az „Uránia" tudományos szinházban nagy sikert aratott, különösen a régi görög sportot mutatta be rendkívül sikerült vonásokban. 1909-ben a képviselőház háznagyává választották meg s mint ilyen vezette a Ház ügyeit az uj képviselőház összeüléséig. 1910-ben Dabason dabasi Halász Zsigmonddal szemben 1799:1545 számarány mellett választották meg. ZSILINSZKY MIHÁLY. (Nemzeti munkapárti. — Szarvas kerület.) Született 1838-ban Békéscsabán, Békés vármegyében. Tanulmányait Szarvason és Budapesten, majd a haliéi és berlini egyetemen végezte 1860-ban. Mig kü földön volt, a szarvasi ev. főgimnázium tanárává választották meg. 1885-ben a gyomai választókerület, 1881-ben a békéscsabai kerület képviselője lett. 1889-ben Csongrád vármegye, 1893-ban pedig Zólyomvármegye főispánja volt, mig 1895-ben a Bánffy-kormány megalakulásakor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkári állását foglalta el. Ezen minőségben a zólyomi kerület ajándékozta meg bizalmával. 1898. óta a nagybányai ev. egyházmegye kerületi felügyelője. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és majdnem valamennyi tudományos, szépind;lni és művészeti társaságnak. Negyven éves szolgálati jubileumát 1901-ben csendben ünnepelte meg. 1896-ban a zólyomi és békéscsabai választókerületben megválasztatván, a békéscsabai mandátumát tartotta meg. 1901-ben egyhangúlag ismét Békéscsaba követe lett. 1910-ben Liptószentmikióson és